Bevezetés

Az NMHH hatósági ellenőrző tevékenysége során figyelemmel kíséri a kereskedelmi üzeneteket, különösen azok tartalmi, mennyiségi és formai mutatóit. Ennek keretében folyamatosan regisztrálja és adatbázisba rendezi a premier reklámok és a műsortámogatás mellett a termékmegjelenítéssel kapcsolatos információkat is. Az adatgyűjtés révén jól nyomon követhető a médiaszolgáltatások termékmegjelenítési gyakorlata, illetve e kereskedelmi üzenetek bemutatására vonatkozó jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzése is hatékonyabb. A felmérés a médiaszolgáltatások saját gyártásában vagy megrendelésére készített alkotásaira fókuszált. Megjegyezzük, hogy a saját készítésű műsorszámok közül nem képezték vizsgálat tárgyát a 2011 előtt készült produkciók, illetve azok a műfajok, amelyeket a médiatörvény eleve kizár a termékelhelyezés köréből, így például a híradók, a politikai tájékoztató műsorok, vagy a kifejezetten a 14 év alatti kiskorúaknak szóló alkotások.

A két országos kereskedelmi (TV2, RTL) és egy közszolgálati (Duna) televízió műsorkínálatából 20.049 adást elemzett a hatóság, amelyekben összesen 35.527 termékmegjelenítést azonosított be. Az analízis 177 műsorcím premier és ismételt adására irányult. A vizsgálatba vont műsorszámok időtartama az RTL esetében 2.282 órát, a TV2-nél 2.339 órát, a Dunánál pedig 3.201 órát tett ki. Ez az RTL-nél a teljes műsoridő 25,9, a TV2-nél 26,6, míg a Dunánál 36,4 százalékát fedte le (1. táblázat).

Tájékoztatási kötelezettség, feliratozás

Az Mttv. 31. § (2) bekezdése tájékoztatási kötelezettséget ír elő a televíziók és rádiók számára termékmegjelenítés alkalmazásakor. 2024-ben - a korábbi évektől eltérően - a médiaszolgáltatók részéről nem volt érzékelhető a „túlbiztosítás” gyakorlata (a megelőző esztendőkben szinte minden műsorszám környezetében használták azt, függetlenül attól, hogy tartalmazott-e termékmegjelenítést a műsorszám vagy sem) (2. táblázat).

„Túlbiztosítás” egyedül az RTL-nél volt tetten érhető, bár itt is előfordult a termékmegjelenítésre figyelmeztető felirat hiánya, például a Házon kívül címűközéleti magazin esetében. A sorozat 46 adásában (75 epizódból) összesen 172 alkalommal volt beazonosítható valamilyen márkanév (ezek többsége a feldolgozott témához kapcsolódó forrásmegjelölés volt). A TV2 „megengedőbben” alkalmazta a figyelemfelkeltő felhívásokat. Produkciói között 573 olyan akadt, amelyben termékmegjelenítést igen, azonban arra való figyelmeztetést nem észleltünk. Nagyrészt a Tények Plusz adásaiban maradt el a figyelmeztetés alkalmazása, ugyanakkor a zenés produkcióknál szintén nem volt következetes annak használata. Összességében minden tizedik műsorszámban úgy jelent meg termék, hogy arról a néző nem kapott előzetes tájékoztatást. A Duna kínálatában szintén azzal szembesültünk, hogy nem volt következetes a feliratozás, számos olyan műsorszám környezetében mulasztották el azt alkalmazni, amelyben joggal lehetett termékmegjelenésre számítani, mint például a magazinműsorok esetében. Adataink szerint 1.491 olyan műsorszámban jelent meg termék, ahol termékmegjelenítésre figyelmeztető felirat nem volt látható. Sokszor a megszólaltatott személyek cége, márkaneve jelent meg feliratozás formájában vagy helyszínként volt beazonosítható a márka. A Divat & Dizájn című magazinműsor 294 adásában sem éltek a feliratozás lehetőségével, holott a műsorszám célja a hazai divat- és formatervezés eseményeinek, márkáinak bemutatása.

Tekintettel arra, hogy termékmegjelenítés – kereskedelmi közlemény jellegéből adódóan – kizárólag fizetés vagy ellenszolgáltatás fejében tehető közzé,a felirat hiánya jelezheti, hogy a médiaszolgáltató illetve a hirdető között nincs üzleti kapcsolat. Ezt a jelenséget a szakirodalom a következőképpen értelmezi: „(…) sajátos esetnek tekinthető, amennyiben egy termék anélkül szerepel a műsorszámban, hogy a gyártója (forgalmazója) és a médiaszolgáltató (műsorgyártó) között semmilyen jogviszony nincs. Ebben az esetben ugyanis az ellenszolgáltatás, mint fogalmi elem hiánya miatt – termékmegjelenítésről nem beszélhetünk. Felmerülhet ugyanakkor ilyenkor a burkolt kereskedelmi közlemény (Mttv. 203. § 4. pont, Smtv. 1. § 10. pont) közzétételi tilalmának megsértése, de csak akkor, ha a megjelenés „természetét tekintve félrevezető” . Az érintett adások vizsgálata nem igazolt vissza burkolt reklámozást.

A termékmegjelenítés volumene

2024-ben 35.527 termékmegjelenítést azonosított be a hatóság, ebből az RTL-hez 13.477, a TV2-höz pedig 10.608 kötődött. A Duna szintén „aktívnak” bizonyult, ugyanis a közszolgálati televíziónál 11.442 megjelenést regisztráltunk. A termékmegjelenítések száma az RTL-nél márciusban volt a legalacsonyabb (685 eset) és májusban a legmagasabb (1.731 eset), a TV2-nél december jelentette a mélypontot (647 eset) és november a zenitet (1.100 eset). A Duna esetében szeptember biztosította a csúcsértéket (1.257 eset), míg decembert a legvisszafogottabb (645 eset) termékmegjelenítési gyakorlat jellemezte (1. ábra).

1. ábra: A termékmegjelenítések számának alakulása havi bontásban

A 2024-es értékeket a megelőző év eredményeivel összevetve azt tapasztaljuk, hogy eltérő mértékben ugyan, de növekedett a termékmegjelenítések száma: három százalékos bővülés volt tapasztalható a vizsgált televízióknál (3. táblázat).

A pandémiát megelőző időszakhoz, 2019-hez viszonyítva a termékmegjelenítés alkalmazása még mindig nem érte el a referencia év szintjét, ugyanakkor 2023 óta egyértelmű bővülés rajzolódik ki a legnagyobb televízióknál (2. ábra).

2. ábra: A termékmegjelenítés volumenének alakulása (2019-2024)

A pandémiával összefüggő korlátozó intézkedések kedvezőtlenül befolyásolták a saját gyártású produkciók előállítását, 2023-tól azonban megfordult a trend, s meredek emelkedésnek indult a műsorkészítés. Míg 2022-ben a vizsgált műsoridő a két kereskedelmi csatornán 3.750 műsorórát tett ki, addig 2023-ban már 6.321-et, ami 68 százalékos növekedést jelez. 2024 újabb fordulatot hozott, ezúttal csak 4.621 műsorórát tett ki a saját készítésű műsorszámok hossza, ami ismét erős visszaesést mutat. Érdekes módon, míg a saját gyártású műsorszámok mennyisége 26,9 százalékkal csökkent, addig a termékmegjelenítések száma gyarapodott, vagyis nőtt az egy műsorszámra eső termékmegjelenítések száma.

Termékmegjelenítést tartalmazó műfajcsoportok

Termékmegjelenítés 32 műfajcsoportban jelent meg, a legtöbb (6.134 eset) a szolgáltató magazin típusú műsorszámokban (pl.: Brandmánia, Tűsarok, Divat & Dizájn, Családi kör) fordult elő (4. táblázat). A magazinműsorok előtérbe kerülése megtörte a reggeli információs magazinok évek óta megfigyelhető dominanciáját.

4. táblázat: A termékmegjelenítés volumenének alakulása műfajcsoportonként (Top10)

Műfajcsoport	Esetszám
Magazin – szolgáltató	6.134
Magazin – reggeli információ	3.547
Reality	3.395
Magazin – szórakoztató	3.261
Egyéb információ	2.994
Szórakoztató műsor	2.306
Sorozat – folytatásos	1.845
Játék, vetélkedő	1.727
Magazin - hír	1.498
Magazin – életmód	1.266

Legnagyobb számban a Divat & Dizájn szolgáltató magazinban fordult elő termékmegjelenítés, ahol összesen 3.118 megjelenést regisztráltunk. A második legtöbb terméket tartalmazó műsornak a Fókusz című információs magazin bizonyult (2.994 eset), amelyet a szintén az RTL-en látható Reggeli című információs műsor követett (2.274 eset) a sorban. A fenti műsorok gyakori megjelenésszáma miatt azonban az egy műsorra vetített termékmegjelenítések aránya nem minősült magasnak.

Az egy adásra jutó termékmegjelenítések megoszlása más műsorokat helyezett fókuszba (5. táblázat). A legtöbb terméket/márkát megjelenítő produkciónak az RTL Hell Boxing Kings című műsora számított, amelyben a támogató termékek intenzív megjelenése mellett a virtuális reklámok is nagy számban kaptak helyet. Az évek óta a termékmegjelenítés egyik fő célpontjának számító Az év hotele című reality sorozat esetében szintén jelentős mennyiségű (23,7 darab) terméket regisztráltunk egy-egy kiadásában.

Termékmegjelenítésként azonosított márkák

2024-ben - köszönhetően a Duna csatornával kibővült mintának - jelentősen megnőtt a márkák sokszínűsége. Éves viszonylatban 6.060 különféle termék/márka került beazonosításra. Legtöbbször (654 eset) a Soproni márkanév fordult elő, míg a 2023-as „győztes”, a Toyota, a negyedik helyre szorult vissza. Az RTL+ 2023-ban még nem tűnt fel a toplistán, tavaly ellenben a második leggyakoribb márkává vált, ami elsősorban virtuális reklámként történő megjelenésének volt köszönhető (75%). Az RTL+ promóciója a streaming szolgáltatások előretörésével, a saját gyártású műsorok kizárólagos elérésével volt magyarázható, valamint jelentős befolyást gyakorolt a platform működésére a Bajnokok Ligája mérkőzések kizárólagos közvetítési jogának megszerzése is (3. ábra).

3. ábra: A tíz legnagyobb számban megjelent márka

A tíz leggyakrabban feltűnő márka minden negyedik megjelenése támogatóként is szerepelt az adott műsorszám környezetében (6. táblázat). Két márka kifejezetten egy-egy konkrét műsorszámhoz kapcsolódott: a Dunán közzétett Ridikül című adásban gyakran promózták a műsor weboldalát, míg a Magyar Krónika című televíziós magazinműsorban az azonos nevű sajtóterméket.

A termékmegjelenítésként észlelt márkanevek jelenléte erős szórást mutatott. A beazonosított termékek/márkák/szolgáltatások nagy része (3.569 márka – 58,9%) tíz alkalomnál kevesebbszer, közel harmada (2.122 márka - 35%) pedig csupán egyetlen alkalommal tűnt fel a műsorokban.

Termékmegjelenítések szektoralapú megoszlása

A termékmegjelenítések kategorizálásakor a Nielsen Közönségmérés Kft. módszerét vettük alapul, azaz szektorok szintjén is besorolásra kerültek a beazonosított márkák. A reklámköltésekről szóló információk alapján 2024-ban a gyógyhatású készítmények, a kereskedelem és az élelmiszer szektor képviselői költötték a legtöbbet direkt reklámra a vizsgált három csatorna esetében. Ettől eltérően alakult a termékmegjelenítésre legtöbbet invesztáló szektorok élmezőnye, itt a szolgáltatás (7.219 eset), az öltözködés-kiegészítők (4.382 eset) és a szabadidő szektor (4.315 eset) dominált (4. ábra).

4. ábra: Termékmegjelenítések megoszlása szektorok szerint (top10)

A szolgáltatás szektoron belül a vendéglátás (3.690 eset) termékosztályba sorolt márkanevek, valamint az egyéb szolgáltatáshoz tartozó ágazatok különböző márkanevei (3.303 eset) fordultak elő kimagasló esetszámban. E szektor két legnagyobb résztvevője a Budakeszi Vadaspark (123 eset) és a Fővárosi Állat- és Növénykert volt (103 eset), amelyek jellemzően egy-egy műsor helyszíneként, molinón vagy reklámtáblán elhelyezve, esetleg feliratozás formájában jelentek meg. A klasszikus reklámokhoz képest jóval előkelőbb pozíciót, a második helyet szerezte meg az öltözködés-kiegészítők szektor, melyet főként az Adidas, a Nike és a DRK képviselt. Az öltözködés szektor hangsúlyos megjelenése ugyanakkor nem egyes márkák dominanciájának volt köszönhető, hiszen az ágazatot összesen 623 különböző márka képviselte. A szabadidő szektoron belül minden második megjelenés (56,3%) valamilyen rendezvényt (főleg kiállítást, koncertet, előadást, zenei vagy egyéb fesztivált) népszerűsített. Kiemelkedő képviselője volt a Sziget Fesztivál (128 eset), amely elsősorban a Fókusz és a Reggeli című műsorokban kapott helyet. A szabadidő szektor legerősebb márkájának a Szerencsejáték Zrt. bizonyult, amely szolgáltatásaival összesen 535 alkalommal jelent meg termékmegjelenítésként.

Virtuális reklámok

Vizsgálatok támasztják alá, miszerint a virtuális reklám a termékmegjelenítés egyik leginkább megjegyezhető, ugyanakkor legzavaróbb formája. Virtuális reklám során az élményt hordozó vizuális felület összezsugorodik és új inger jelenik meg a képernyőn, amely automatikusan elvonja a nézők figyelmét. A termék ebben az esetben nem a műsorba integrálva jelenik meg, hanem a tartalomtól függetlenül tűnik fel a képernyőn. Ez a fajta megjelenés a korlátozottabb elterjedtsége és az újszerűsége ellenére egyelőre jó emlékezeti hatást tud elérni, azonban fogadtatása egyértelműen negatív. 2024-ben 2.230 virtuális reklámot regisztrált a Hatóság, ami 34,2 százalékos növekedést jelez a megelőző évhez képest. Ez a hirdetési forma az RTL műsoraiban 710, a TV2-nél 1.520 esetben fordult elő (a Dunánál nem regisztráltunk virtuális reklámot). A virtuális reklám törvényi definíciója szerint „digitális technikával vagy más módon a műsorjelbe, illetve a műsorszámba utólagosan beillesztett reklám”. A reklámfelület méretére vonatkozó egyezményes vagy törvényi meghatározás nincs, így a sarokban megbúvó kisebb logóktól kezdve, akár a képernyő jelentősebb részét elfoglaló reklámozásig bármi előfordulhat.

A legtöbb virtuális reklám a Szerencsekerék vetélkedőben (362 eset) és a Házasság első látásra című realityben fordult elő (235 db). Ezt a fajta reklámozást előszeretettel alkalmazták az időjárás-jelentések során is, az RTL-hez kötődő virtuális megjelenésének 15 százaléka (104 megjelenés) ehhez a műsorhoz kapcsolódott, de a TV2 is 103 esetben élt a lehetőséggel. A TV2-nél huszonnégy különböző programban detektáltunk virtuális reklámot, legnagyobb számban a már jelzett Szerencsekerék és Házasság első látásra mellett a Séfek Séfe című gasztro realityben (156 eset). Minden ötödik virtuális reklám a műsorszám támogatója is volt egyben.

A virtuális reklámok szektor szerinti megoszlásának tekintetében 2023-hoz képest jelentős változást eredményezett az RTL+ termék megjelenésével a tömegtájékoztatás ágazat (983 eset), hiszen majdnem minden második hirdetés ehhez a szektorhoz kötődött. (2023-ban a szektor 55 megjelenéssel volt jelen.) A tömegtájékoztatás mögött a kereskedelem szektor következett 11 százalékkal, majd a szabadidő (10,3%) és az élelmiszer szektor (8,8%) (5. ábra). A leggyakrabban megjelenő márkának az RTL+ streaming szolgáltatása bizonyult (448 eset), amely az RTL-en megjelent virtuális reklámozás 63,1 százalékát fedte le, majd a Spíler 1 és 2, a TV2-csoport férfiaknak szóló sportcsatornái következtek a sorban (290 megjelenéssel), ami tovább erősítette a tömegtájékoztatás szektor szerepét.

5. ábra: A virtuális reklámok szektoralapú megoszlása

Termékmegjelenítések csoportosítása a történetvezetésben elfoglalt pozíció alapján

A termékmegjelenítés árnyaltabb bemutatása érdekében a hirdetéseket a történetvezetésben elfoglalt pozíciójuk alapján két fő csoportba soroltuk. Az első csoportba azok a megjelenítések kerültek, amelyeknél pusztán a márkanév jelent meg úgy, hogy annak a történetvezetésben nem volt érdemi szerepe, a második csoportba pedig a tényleges, dramaturgiai szempontból is fontos metódusok kerültek. Éves összesítésben a termékmegjelenítések kétharmad-egyharmad arányban (62,7% vs. 37,3%) bizonyultak a történetvezetés szempontjából kevésbé jelentős, vagy éppen jelentős megjelenítésnek. A reklámtechnika egyre tudatosabb felhasználását jelzi, hogy a megjelenő termékeket/szolgáltatásokat magas arányban szőtték bele a készítők a cselekménybe (22,9%), két évvel korábban ez az érték mindössze 8,7 százalékot mutatott. Az erős bevonódás alapján az RTL kínálatából a Reggeli és Az év hotele címűmagazinműsorokban megjelent autómárkák és szolgáltatók, míg a TV2 produkciói közül a Super Car, a Több mint testőr és a Trendmánia című magazinok, a Duna kínálatából pedig a Divat & Dizájn című szolgáltató magazin emelhető ki.

A termékmegjelenítéseket az érzékszervekre gyakorolt hatásuk alapján is csoportosítottuk. Az esetek 61,7 százalékában a terméket hosszasan mutatták, 50,8 százalékuk teljes egészében látható volt, 26,5 százalékuk többször is feltűnt a képernyőn. A megjelenítések 21,8 százaléka a szereplők dialógusaiban is felbukkant, ezzel is hangsúlyt adva a márkanévnek, ami több mint kétszeres értéket jelez a két éve megállapított 13,2 százaléknak. A termékek 22,9 százalékánál a megjelenésükkor szóban is felhívták a figyelmet a termék előnyeire, ezzel is hangsúlyt adva a reklámozási funkciónak.

A beazonosított termékek/márkák mindössze 4,3 százaléka került nyereménytárgyként is bemutatásra (1.527 eset). Minden harmadik ilyen megjelenés Az év hotele című műsorszámban jelent meg, és többnyire az adásban bemutatásra került szállodába lehetett vouchert nyerni. Gyakran jelent meg nyeremény a Szerencsekerék műsorszámban is, ahol például a főnyereménynek számító Toyota gépjármű a stúdióban is kiállításra került (268 eset). A termékmegjelenítésként feltűnő márkák 15,5 százaléka a műsorszám támogatója is volt egyben. Minden második támogatói megjelenés magazinműsorban tűnt fel, ahol sokszor egy-egy szolgáltatás vagy márka bemutatása képezte az adott műsorrész gerincét. Ilyen esetekben a támogató csak egyetlen epizód vagy egy rövidebb szegmens támogatását vállalja, előfordulnak azonban szorosabb együttműködések is, amikor egy-egy cég a műsorszám egészét támogatja, azaz minden megjelenő epizódra szerződik. Erre lehet példa a Reggeli című információs magazinban megjelenő Penny vagy a Szerencsekerékben kiállított Toyota.

A részletes bemutatás ellentétje az a megjelenés, amikor a márkának csak a neve hangzik el, tűnik fel, s azt nem követi feltétlenül a termék vagy szolgáltatás részletes bemutatása (corporate placement). Gyakran a termék vagy szolgáltatás bemutatása során egy szakértő neve alatt feliratozás formájában kerül kiírásra a foglalkoztató cég vagy márka neve, esetleg molinón, háttérben elhelyezett reklámtáblán, szponzorfalon olvasható a brand. A vizsgálat adatai szerint minden harmadik termék ilyen formában jelent meg.

Sörözés a magyar sorozatokban

A magyar „néplélek” elválaszthatatlan része a közös sörözés megélése. Egy magyar sorozat esetében elképzelhetetlennek tűnik, hogy annak egyik helyszíne ne egy söröző legyen. A söröző találkozási pontot teremt, esélyt a barátságok kialakulására és az ellentétek elmérgesedésére, egyszóval mindenre, ami egy sorozatban érdekes lehet. Nem csoda, ha a saját készítésű napi sorozatok legnagyobb nyertesei egyértelműen a sörmárkák. Míg az összes termékmegjelenítés mindössze 3,4 százalékát tették ki a sörmárkák, addig a hazai sorozatokban jóval magasabb, 58,9 százalékos értéket értek el. Éves szinten összesen 1212 alkalommal tűnt fel sörmárka a vizsgált csatornákon, és ezek 89,7 százaléka valamilyen napi sorozatban fordult elő. Érdekes módon a napi sorozatok nem minősültek igazán kedvelt műsortípusnak termékmegjelenítés szempontjából, ugyanis mindössze a hetedik helyen álltak a műfaj szerinti ranglistán. A sörmárkák sorozatbeli jelenlétét zömével A mi kis falunk és a Drága örökösök sorozatok biztosították (88,4%), de megjelentek sörmárkák a Gólkirályság, valamint kisebb számban a Doktor Balaton és az Apatigris című műsorszámokban is. A márkák megjelenése rendkívül széles skálán mozgott, sörözőben látható plakát vagy molinó mellett feltűnt sörcsapon, sörösüvegen is, mi több, a fogyasztása is gyakorinak számított. A napi sorozatokban megjelent termékek olyannyira a sörreklámokra specializálódtak, hogy például a Drága örökösökben a termékek 83,2 százaléka, A mi kis falunkban 70,9 százaléka sörmárkát jelenített meg, de a Doktor Balatonban feltűnt minden második márka szintén sört népszerűsített.

A mi kis falunk sorozatban a Soproni márka számított meghatározónak (96,3%), de jelenléte nem volt kizárólagos, elszórva másféle sörök is felbukkantak. A Soproni minden harmadik termékmegjelenítés alkalmával támogatói szpotként is feltűnt a műsorszám környezetében. Ökörapátiban (Drága örökösök) továbbra is a Dreher tarolt, amely a sorozatban megjelent sörmárkák száz százalékát lefedte. Érdekes módon azonban a termékként való megjelenést 2024-ben nem segítette támogatói kampány. Míg 2023-ban minden epizód előtt támogatói szpotként is megjelent a márka, 2024-ben ezt egyetlen esetben sem regisztráltuk. Tavaly a Doktor Balaton is felkerült a sört népszerűsítő sorozatok listájára. A fiatal orvos életével és kalandjaival foglalkozó sorozatban kizárólag a Csiki sör volt látható és fogyasztható. A márka megjelenését itt sem kísérték támogatói szpotok, amely arra utalhat, hogy a termékmegjelenítés önmagában is lehet annyira hangsúlyos, hogy arra külön támogatói szpottal már nem kell ráerősíteni.

Összegzés

A termékmegjelenítés volumene 2023-hoz képest három százalékos növekedést ért el a vizsgált három televíziócsatorna saját készítésű műsoraiban. Sokkal jelentősebb növekedést tudott viszont elkönyvelni a virtuális reklámok piaca, amelyből 2024-ben 34,2 százalékkal többet regisztráltunk. A legtöbb virtuális reklám a Szerencsekerék című műsorszámban fordult elő, ahol egy adásra átlagosan három virtuális bemutatás jutott.

2024-re a tömegtájékoztatás szektor előretörése nyomta rá a bélyegét, ahol a fő hirdetőnek az RTL+ streaming szolgáltatása számított (625 megjelenés). A márka korábban nem szerepelt a hirdetők toplistáján, ellenben tavaly a második leggyakoribb lett, amely elsősorban virtuális reklámként történő megjelenéseinek volt köszönhető. Az RTL 34 különböző műsorában promózta a streaming szolgáltatását, leggyakrabban a Fókusz című közéleti magazinjában.

A műsortípusok és a különböző hirdetői szektorok együttmozgása nem kizárólag az autós vagy utazási magazinokban figyelhető meg. A napi sorozatok jelentős együttjárást mutatnak a sörmárkák jelenlétével: míg az összes termékmegjelenítés mindössze 3,4 százaléka jelenített meg sört, addig a sorozatokban jóval magasabb, 58,9 százalékra rúgott a sörmárkák aránya. Úgy tűnik, a sörmárkák felosztották maguk között a piacot, így fordulhatott elő, hogy míg Pajkaszegen Sopronit (A mi kis falunk), Ökörapátiban Drehert (Drága örösök), addig Balatonmeggyesen kizárólag Csíki sört fogyasztottak (Doktor Balaton).