Tájékoztató a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listájáról
Július 4-én hatályba lépett a kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listája. Ennek köszönhetően tizenhét sportesemény előfizetési díj megfizetése nélkül is garantáltan látható lesz a televízióban a magyar lakosság legalább nyolcvan százaléka számára.
A médiatörvény uniós alapokon nyugvó rendelkezése, a 16. § (2) bekezdése szerint a Médiatanács állítja össze a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját. A Médiatanácsnak kell meghatároznia a listán szereplő események közvetítési módját is, azaz, hogy az adott esemény teljes vagy részleges, ill. élő vagy későbbi közvetítésére kerüljön sor.
A Médiatanács 2017. február 7-i ülésén elfogadta a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját és döntött ezen események közvetítésének módjáról. A lista 2017. július 4-én lépett hatályba, amikor az Európai Unió hivatalos lapjában közzétették.
A médiatörvény rendelkezései alapján kiemelten nagy jelentőségű eseménynek az minősülhet, amely széles körben – azaz nem csupán az adott sport, egyéb tevékenység szokásos közönsége körében – vált ki érdeklődést vagy általánosan elismert, egyedi kulturális jelentőséggel bír, különösen a kulturális önazonosság erősítésében. További törvényi előírás, hogy az adott eseményt vagy nagy nemzetközi versenyt Magyarország versenyzőjének, csapatának részvételével rendezzék meg, vagy pedig az hagyományosan, előfizetési díj megfizetése nélkül figyelemmel kísérhető legyen.
A lista 8 csoportba sorolt 17 sporteseményből áll, az alábbiak szerint:
- a nyári olimpiai játékok magyar nemzeti válogatott vagy magyar versenyző részvételével zajló sporteseménye teljes élő, egyebekben részleges élő közvetítéssel, a téli olimpiai játékok magyar nemzeti válogatott vagy magyar versenyző részvételével zajló sporteseménye teljes későbbi, egyebekben részleges későbbi közvetítéssel;
- a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) férfi labdarúgó-világbajnokság és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) férfi labdarúgó-Európa-bajnokság nyitó mérkőzései, negyeddöntői, elődöntői és döntői teljes élő közvetítéssel;
- a férfi labdarúgó nemzeti válogatott mérkőzései (beleértve a FIFA férfi labdarúgó-világbajnokság és az UEFA férfi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseit, valamint a fent említett sportesemények selejtezőit és a hivatalos barátságos mérkőzéseket) teljes élő közvetítéssel;
- az UEFA-bajnokok ligája-döntője, valamint az UEFA-bajnokok ligája és az Európa-liga magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései – a selejtezők kivételével – teljes élő közvetítéssel, selejtező mérkőzések esetében teljes későbbi közvetítéssel;
- a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) férfi és női kézilabda-világbajnokság és az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) férfi és női kézilabda-Európa-bajnokság magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései teljes élő közvetítéssel;
- a férfi és a női kézilabda EHF-bajnokok ligája magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései teljes élő közvetítéssel;
- a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) férfi vízilabda-világbajnokság és az Európai Úszószövetség (LEN) férfi vízilabda-Európa-bajnokság magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései teljes élő közvetítéssel;
- a Formula-1 Magyar Nagydíj teljes élő közvetítéssel.
Minden eseménynél a teljes élő közvetítésről döntött a Médiatanács, az alábbi kivételekkel:
- a nyári olimpiai játékok esetén csak a magyar nemzeti válogatott vagy magyar versenyző részvételével zajló sportesemény közvetítése teljes élő, minden egyéb sportesemény közvetítése részleges élő,
- a téli olimpiai játékok esetében a magyar nemzeti válogatott vagy magyar versenyző részvételével zajló sportesemény közvetítése teljes későbbi, minden egyéb esemény közvetítése részleges későbbi,
- az UEFA-bajnokok ligája és az Európa-liga magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései közül a selejtező mérkőzések közvetítése teljes későbbi, minden további mérkőzés közvetítése teljes élő.
A lista összeállításakor az alábbi szempontok játszottak fontosabb szerepet:
- az egyes események közvetítésének nézettsége (2005 és 2016 közötti nézettségi adatokat vizsgált a hatóság),
- az egyes sportágak népszerűsége, televíziós közvetítési hagyományai,
- az egyes eseménynek általánosan elismert, egyedi kulturális jelentősége van-e a magyar lakosság számára, például a kulturális önazonosság erősítésében,
- az adott esemény iránt a széles körű társadalmi érdeklődés esetleges jövőbeni várható változása,
- az egyes sportágban jeleskedő sportolók, csapatok hagyományos sikere.
A törvényben meghatározott kritériumok alapján a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események körében egyaránt lehetnének kulturális és sportesemények, azonban a Médiatanács által lefolytatott kutatásokból megállapítható, hogy kulturális, ill. egyéb nem sporteseményekről szóló hírekkel ellentétben a sporthírek, sportközvetítések mutatnak a legkevésbé jelentős összefüggést az életkorral, iskolai végzettséggel, lakóhellyel, háztartások létszámával. Ebből kifolyólag, a Médiatanács a kiemelt események meghatározása során – a piackutatási eredmények, a rendelkezésre álló nézettségi adatok, a nyilvános meghallgatáson elhangzott és a beérkezett szakmai álláspontok, észrevételek alapján – megállapította, hogy a legszélesebb körű, legáltalánosabb, demográfiai különbségekre tekintet nélküli társadalmi érdeklődés a sporteseményeket övezi.
A közvetítési időpontok eltérési lehetőségei
A társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménnyel kapcsolatos kizárólagos közvetítési jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltató az esemény élő közvetítésétől eltérhet abban az esetben, ha valamely kiemelt esemény (illetve a kiemelt esemény keretében megrendezésre kerülő valamely sportesemény) közép-európai idő szerint 0:00 és 6:00 óra között kezdődik. Ekkor a jogosult médiaszolgáltató köteles legkésőbb az adott naptári napon 21:00 óráig megkezdeni a közvetítést. Olyan kiemelt eseménynél, amely több játékrészből áll, az élő közvetítés nem foglalja magában a játékrészek közötti természetes szüneteket.
Ha egy kiemelt esemény több mérkőzésből, játékból, sportrendezvényből vagy versenyszámból áll (eseménysorozat), amelyek időben átfedik egymást, így teljes, élő közvetítésük nem lehetséges, a jogosult médiaszolgáltató választhat, hogy az eseménysorozat melyik eseményét közvetíti élőben, teljes terjedelemben. A jogosult médiaszolgáltató köteles élőben, teljes terjedelemben közvetíteni – ha az nem lehetetlen – az eseménysorozat magyar érdekeltségű eseményét. A rendezvénysorozat élőben nem közvetített eseményét a jogosult médiaszolgáltató a későbbi közvetítésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával közvetítheti.
Ha az esemény közép-európai idő szerint 0:00 és 19:00 óra között fejeződik be, a későbbi közvetítést az adott naptári napon legkésőbb 22:00 óráig meg kell kezdeni. Ha közép-európai idő szerint 19:00 és 24:00 óra között fejeződik be, a későbbi közvetítést a befejezést követő nyolc órán belül kell megkezdeni. A jogosult médiaszolgáltató eltérhet a későbbi közvetítés kezdési időpontjától – a közönség megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogának figyelembe vételével – azzal, hogy legkésőbb a befejezést követő huszonnégy órával meg kell kezdeni a közvetítést.
A jogosult médiaszolgáltató jogai és kötelezettségei
- A szabályozás alapján, ha egy olyan médiaszolgáltató szerzi meg a listán szereplő valamely esemény kizárólagos közvetítési jogát, amelynek szolgáltatásához a hazai közönség több mint 20 százaléka nem fér hozzá ingyenesen, az a médiaszolgáltató köteles az esemény közvetítése tárgyában szerződést kötni a hozzá forduló – a magyar lakosság legalább 80 százaléka által előfizetési díj nélkül is elérhető – médiaszolgáltatóval. A szerződést méltányos és észszerű feltételekkel kell megkötniük. Ha a megállapodás az ajánlattételtől számított 15 napon belül nem jön létre, vagy a díjazással kapcsolatban nem tudnak a felek megállapodni, a felek jogosultak a médiatörvény 172-174. §-ában szabályozott jogvitás eljárást kezdeményezni. Az eljárásban a Médiatanács 15 napon belül dönt, mely határidő indokolt esetben 15 nappal meghosszabbítható.
- A kiemelt események széles körű hozzáférésével kapcsolatban a törvény ún. rövid híradás biztosításával kapcsolatos kötelezettséget is előír a kiemelt esemény kizárólagos közvetítési jogával rendelkező médiaszolgáltatónak. A rövid híradás céljából az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult hozzáférni a kiemelt eseményről adott közvetítéshez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet. Ha a megállapodás az ajánlattételtől számított 15 napon belül nem jön létre, bármelyik fél jogosult a médiatörvény 172-174. §-ában szabályozott jogvitás eljárást kezdeményezni. Az eljárásban a Médiatanács 15 napon belül dönt, mely határidő indokolt esetben 15 nappal meghosszabbítható.
A lista hatályba lépése előtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra a médiatörvényben foglalt korlátozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Mindezek alapján a már korábban megkötött szerződéseket a Médiatanács által kialakított lista nem érinti. A Médiatanácsnak a jövőben bármikor lehetősége van a lista felülvizsgálatára.