Jogvitás eljárások

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: „Eht.”) lehetőséget teremt az elektronikus hírközlési szolgáltatók valamint egyéb vállalkozások számára, hogy a Hatósághoz forduljanak elektronikus hírközlést érintő jogaik vagy jogos érdekük másik szolgáltató általi megsértése esetén.

Az elektronikus hírközlést érintő jog vagy jogos érdek sérelme alapulhat

elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályon, az ez alapján kötött szerződésen,
részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló hálózatfejlesztési pályázatban a pályázat nyertese tekintetében előírt nagykereskedelmi nyílt hozzáférési kötelezettségekre vonatkozó követelményeken, vagy ezen követelmények alapján megkötött szerződésen, továbbá az Eht. szerinti hálózati szerződésen.

Az NMHH az ezirányú kérelmet ún. jogvitás eljárás keretében bírálja el, amely funkciójából fakadóan több szempontból is hasonlít a bírósági eljárásra: az NMHH az ellenérdekű felek között felmerülő jogvitát kérelemre, annak tartalmához kötve értékeli, továbbá az eljárás során hozott döntése kötelező a felekre nézve. Ezen speciális hatósági eljárás lefolytatásakor az NMHH háromtagú tanácsban jár el. A jogvitás eljárás során az eljáró tanács tárgyalást tarthat, nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésével összefüggő jogvitás eljárás során kötelezően tárgyalást tart, amelyen megkísérli az egyezség létrehozását a felek között. Az Eht. szerinti jogvitás eljárások elsődleges célja tehát, hogy hozzáértő és pártatlan döntéshozók részvételével egy gyors és költséghatékony, bírósági úton kívüli, alternatív vitarendezési fórumot biztosítson az elektronikus hírközlési szolgáltatók és más vállalkozások részére.

Az Eht. szerinti jogvitás eljárásokon belül speciális csoportot alkotnak az Európai Unióban 2025. november 12-én alkalmazandóvá vált, a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet) szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1309 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: „GIA”) szabályozott eljárástípusok. A GIA hatályon kívül helyezte az Eht.-ba korábban átültetett, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelvet, melynek következtében az Eht. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló 2025. évi LXXXVII. törvénnyel módosításra került.

Az Eht.-ban nevesített, a GIA szerinti jogvitás eljárások típusai a következők lehetnek:

az építési munkák összehangolásával kapcsolatos jogvitás eljárás (Eht. 83/A-83/B. §)
tervezett építési munkák átláthatóságával kapcsolatos jogvita (Eht. 93/B. §)
helymegosztással, valamint a hálózati elemek és kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos jogvita (Eht. 90. §)
fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság biztosításával összefüggő jogvita (Eht. 93/A.§)
fizikai infrastruktúra közös használatra alkalmassá tételével és közös használatával kapcsolatos jogvita (Eht. 94. §)
épületen belüli fizikai infrastruktúrához és az épület hozzáférési ponthoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos jogvita (Eht. 99/B. §)

Az Eht. alapján a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatos részletes szabályokat az Elnök rendeletben állapíthatja meg, melyre figyelemmel az építési munkák összehangolásával és a fizikai infrastruktúra közös használatával kapcsolatos jogvitás eljárások részletes szabályairól szóló 5/2017. (VI.1.) NMHH rendelet felülvizsgálata folyamatban van.

Az Elnök hatáskörébe tartozó, Eht. szerinti jogvitás eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X.6.) NMHH rendelet, amely szerint a jogvitás eljárásért fizetendő díj 75.000,-Ft.