A szolgáltatások díjazása, számlázása

Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokért díjat fizetünk – számla ellenében, rendszerint utólag, meghatározott időszakonként, leggyakrabban havonta. (Egyenlegfeltöltéssel, előre fizetendő díjú szerződést határozott időre köthetünk, ami újabb feltöltés nélkül megszűnik.) A díj a teljes szolgáltatási időszakra jár.

A szolgáltatók az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) határozzák meg a rendszeres és az egyszeri előfizetői és forgalmi díjakat és azok mértékét, a díjcsomagokat, a díjazási időszakokat, a számlázást, a számlaértesítést és a számlakézbesítést, a díjfizetés módját, időpontját illetve határidejét. A számlával, számlázással kapcsolatos konkrét feltételeket az egyedi előfizetői szerződés rögzíti.

A számla megküldése

Mind általánosabb az elektronikus számlaküldés, amikor is a számla elektronikus levélben érkezik vagy elektronikus számla bemutatási rendszerben jelenik meg. Az előfizető értesítését a számlaértesítő elektronikus levél, illetve SMS kézbesítési visszaigazolásának napján megtörténtnek kell tekinteni. Vita esetén ellenkező adatot természetesen lehet bizonyítani.

A szolgáltató a számla kiállításáért díjat nem számolhat fel.

Egyre inkább elterjed az elektronikus úton (banki átutalással, csoportos beszedési megbízással, szolgáltatói internetes felületen bankkártyával) történő fizetés is. Több szolgáltató díjkedvezményt ad annak, aki vállalja az elektronikus számlabefizetést – ettől viszont nem térhetünk el következmények nélkül! Erről az ÁSZF-ek tájékoztatnak.

A szolgáltató kifejezett kérésre a számlát a korábbi hagyományos úton, postán küldi meg. A postai úton megküldött értesítést a postára adástól számított 7. napon megtörténtnek kell tekinteni.

A számla tartalma és annak ellenőrzése

A számla tartalmazza mindenekelőtt az előfizetés lényeges azonosító adatait (előfizető adatai, ügyfélszám, szerződés száma) és a szolgáltatások megnevezését. A számla tartalmazza a fizetendő díjakat (a rendszeres díjakat és az adott számlázási időszakban felmerült egyszeri, eseti díjakat) a szolgáltatás jellege szerinti bontásban, tételesen (tv, telefon, internet, illetve a hívások, SMS-ek és azok iránya, emelt díjas szolgáltatások, filmkölcsönzés stb. díjai).

A szolgáltató kérésre a számlához esetileg vagy akár huzamosabb időn át díjmentes hívásrészletezőt, tételes számlamellékletet csatol, amely tételesen tartalmazza a fizetendő díjakat hívásirányok szerint, beszéd és nem beszéd célú hívások szerinti bontásban (emelt díjas hívások, távszavazás, SMS, MMS után fizetendő díjak), valamint a hívás időtartamát és a díjszámítás alapjául szolgáló forgalmazási és számlázási adatokat. Erről bővebben itt olvashat: A díjszámítás, tételes számlamelléklet
Átalánydíjas szolgáltatás esetében a szolgáltató utalhat az átalányra vagy a szolgáltatás átalánydíjas jellegére is.

A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető, az az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal díjmentes.

Az egyéni előfizető a már kiállított számlához utólag, legfeljebb 2 évre visszamenőleg is igényelhet hívásrészletezőt, amelyet a szolgáltató 15 napon belül rendelkezésre bocsát.

Ha vitatjuk a számlaösszeget, először mindig a szolgáltatóhoz kell fordulni. A panaszt a szolgáltatónak 30 napon belül kell kivizsgálnia, és ennek eredményéről értesítenie kell az előfizetőt.  Bővebben erről itt olvashat: Díjreklamáció

Ha a panaszt a szolgáltató nem tartja megalapozottnak, válasziratában meg kell jelölnie, mely hatósághoz, szervhez lehet fordulni, ha továbbra is vitatjuk a számlát.

Számla fizetése

A számla tartalmazza a fizetési határidőt. Ez az az időpont, ameddig a díjakat be kell fizetni, pontosabban ameddig az összegnek a szolgáltató pénzügyi számláján legkésőbb meg kell jelennie, tehát a szolgáltatóhoz be kell érkeznie. Tévhit, hogy a fizetést elegendő akár a határidő utolsó napján teljesíteni, tehát a díjat aznap befizetni a postán illetve az utalást, bankkártyás fizetést aznap intézni! A fizetést indokolt kellő idővel a határidő lejárta előtt intézni.

Ha nem fizetjük be a teljes számlaösszeget határidőben, a szolgáltató felszólít a fizetésre, erre legalább 30 napot biztosít, egyidejűleg figyelmeztet a lehetséges jogkövetkezményekre. Jó tudni, hogy a szolgáltató a fizetési felszólításért az ÁSZF-ben rögzített feltételek mellett ún. fizetési felszólítási díjat érvényesíthet! Ha a póthatáridőben sem rendezzük a tartozást, az azt követő 8 napon belüli ismételt felszólításban újabb, legalább 15 napos határidőt szab a fizetésre. Ezt követően előzetes értesítés mellett korlátozhatja a szolgáltatást, az ilyenkor csak részlegesen (pl. az indított vagy végződtetett forgalom letiltásával vagy csökkentett minőségben) vehető igénybe, viszont az előfizető hívhatóságát, a segélykérő hívások továbbítását, az ügyfélszolgálat, illetve hibabejelentő elérhetőségét ilyenkor is biztosítani kell.  A részletes szabályokat itt olvashatja: Mikor kerülhet sor korlátozásra?

Ha a második felszólítást követően sem történik meg a fizetés, a szolgáltató 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést. Részletes szabályok itt találhatók: 15 napos felmondás – az előfizető szerződésszegése, díjtartozása okán

A szolgáltatók a tartozások behajtására követeléskezelőt vehetnek igénybe, végrehajtóhoz fordulhatnak, akiknek az iratokat át is adják, ezután már méltányossági okból sem tudnak a fizetéstől eltekinteni.

Mire figyeljünk? Mit kell tudnunk?

Tudni kell mindenekelőtt, hogy a számlázási feltételeket a szerződésünk és az ÁSZF tartalmazza. A feltételeket még a szerződéskötés előtt alaposan nézzük át! Kérdezzünk, ha valami nem világos, időben jelezzük, ha valamit másképp szeretnénk!

Jó tudni, mikor várható a számla. Ha a számla nem érkezik meg a szokott módon, időben, haladéktalanul jelezni kell a szolgáltatónak!  Nem mentesít ugyanis a fizetési kötelezettség alól az, ha a számla – bármilyen okból – nem érkezik meg időben! Ha a papírra nyomtatott számla nem érkezik meg időben és ezt nem jelezzük, a szolgáltató a számlát kézbesítettnek tekinti. Indokolt esetben számlamásolatot kell kérni, ez az ÁSZF-ben megjelölt határidőn belül díjmentes. Az elektronikus számlát a szolgáltató internetes felületén mindig megtekinthetjük. Mindenesetre mielőbb járjunk utána, mi lehet a számla elmaradásának az oka. Ez lehet az is, hogy, ha változott az e-mail címünk, ahová a számla érkezik vagy a telefonszámunk, ahova SMS érkezik a számla kiállításáról. Előfordulhat, hogy a számla a kéretlen levelek, levélszemetek (spam) közé került, vagy betelt a postafiókunk.

Ellenőrizzük a számlát. Ha bármi nem egyértelmű, forduljunk a szolgáltató online, telefonos vagy személyes ügyfélszolgálatához, ahol konkrét tájékoztatást kaphatunk. A legtöbb szolgáltató honlapján elérhető ún. számlamagyarázó leírás, amely bemutatja a számla felépítését, tartalmi elemeit. A szolgáltatótól díjmentesen hívásrészletezőt és tételes számlamellékletet kérhetünk. Ha vitatjuk a számlaösszeget, először a szolgáltatóhoz kell fordulni!  Tudni kell azonban, hogy a kifogásolt tételt is be kell fizetni. A szolgáltató csak a fizetési határidő előtt alapos okból előterjesztett számlapanasz esetében köteles biztosítani azt, hogy a számla összegéből a vitatott tételt ne kelljen befizetni.

Előzzük meg a díjvitát! Őrizzük meg a szerződéses dokumentumokat és a számlákat, később is szükség lehet rájuk, ezekkel igazolhatjuk, hogy nincs tartozásunk! Az irat pótlására persze van lehetőség. Évente egyszer ugyanis kérhetjük a szerződés iratát – az éppen hatályos, vagy általunk megjelölt időpont szerinti változatban – a szolgáltatótól, aki ezt 8 napon belül ingyenesen köteles átadni nekünk, a választásunk szerint nyomtatott formában, vagy tartós adathordozón (USB, memóriakártya, merevelemez, CD, DVD stb.), illetve e-mailben.

Hasznos link:

Kisokos