Médiapiaci Jelentés 2025 10. oldal
Audiovizuális piac
A hazai mozipiac trendjei
A magyar filmek éve volt 2024: a hazai gyártású blockbusterek*16* száma a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? című alkotásoknak köszönhetően az év végén néhány hét leforgása alatt kettővel bővült.*17* Bár az 1997-ben bemutatott A miniszter félrelép rekordját (662,5 ezer néző) 2024 végéig egyik film sem tudta túlszárnyalni, a Filmforgalmazók Egyesületének összesítése szerint 2025. április elejéig a Futni mentemre csak a mozikban 739 ezren váltottak jegyet. (Az alkotás 2025 februárjától a Netflix kínálatában is elérhető, és az első két héten a legnépszerűbb magyar film volt.*18*)
2024-ben a két hazai film mellett egy magyarországi helyszíneken forgatott és közvetett állami támogatásban részesült produkció (Dűne: Második rész) is bekerült a 270 ezres nézőszámot túlszárnyaló filmek körébe, további öt külföldi alkotás mellett. A látogatószám 600 ezres (csaknem hatszázalékos) visszaesése*19* ellenére 2024-ben újabb bevételi rekordok dőltek meg a magyar mozikban, miután az emelkedő jegyáraknak köszönhetően az eladásokból származó bevétel közel 2 milliárd forinttal (8,7 százalékkal), 24,5 milliárd forintra bővült.
A jegyárak emelkedése az elmúlt tíz évben folyamatos volt, és a 2024-es több mint 300 forintos (15 százalékos) drágulás után a nézőknek már átlagosan 2329 forintot kellett fizetniük egy belépőért. Az elmúlt három évben a jegyárak emelkedése rendre meghaladta a szolgáltatásinfláció mértékét, ugyanakkor tavaly még így is elmaradt a tv-előfizetések díjának 15,9 százalékos átlagos növekedésétől.
12. ábra: A jegyárak alakulása a mozikban (2021–2024)
| Év | Átlagos jegyárváltozás (%) | Inflációs ráta (összesen) | Inflációs ráta (szolgáltatások) | Átlagos jegyár |
|---|---|---|---|---|
| 2021 | 3% | 5% | 3% | 1 554 Ft |
| 2022 | 12% | 15% | 7% | 1 745 Ft |
| 2023 | 16% | 18% | 13% | 2 025 Ft |
| 2024 | 15% | 4% | 9% | 2 329 Ft |
A nézőszám csaknem hatszázalékos csökkenése (2024: 10,5 millió látogatás) európai összevetésben magasnak számít: az európai országok moziforgalmi adatait gyűjtő European Audiovisual Observatory (EAO)*20* szerint 2024-ben a vizsgált európai országokban összességében három százalékkal esett vissza a nézőszám az előző évhez képest. A nem végleges adatok szerint a bevétel ezzel párhuzamosan két százalékkal csökkent a kontinensen.
A magyar mozik 8,7 százalékos nominális bevételnövekedése tehát ellentétes az európai trenddel, ám az átlagosan hat euróba kerülő magyar mozijegyek így is a legolcsóbbak közé tartoznak. A környező országok közül egyedül Horvátországban fizettek ugyanennyit a látogatók, Szlovákiában és Szlovéniában átlagosan hét, Ausztriában és Németországban pedig tíz-tizenegy euróba került egy mozijegy.
13. ábra: Látogatószám-változás Európában és Magyarországon 2023 és 2024 között
| Ország | A látogatószám változása (%) |
|---|---|
| Albánia | 9,0% |
| Szlovákia | 7,9% |
| Litvánia | 5,8% |
| Törökország | 5,8% |
| Bulgária | 4,1% |
| Görögország | 2,9% |
| Anglia | 2,3% |
| Skócia | 2,3% |
| Wales | 2,3% |
| Lettország | 2,2% |
| Ukrajna | 2,2% |
| Írország | 1,0% |
| Észak-Írország | 1,0% |
| Oroszország | 1,0% |
| Lengyelország | 0,7% |
| Franciaország | 0,5% |
| Olaszország | -1,3% |
| Csehország | -2,2% |
| Dánia | -2,2% |
| Svájc | -2,5% |
| Észak-Macedónia | -3,2% |
| Montenegró | -3,5% |
| Szerbia | -3,5% |
| Portugália | -3,8% |
| Finnország | -5,5% |
| Németország | -5,8% |
| Magyarország | -5,9% |
| Spanyolország | -6,2% |
| Románia | -7,0% |
| Szlovénia | -7,0% |
| Hollandia | -7,3% |
| Svédország | -7,9% |
| Horvátország | -9,0% |
| Ausztria | -9,7% |
| Belgium | -10,7% |
| Bosznia-Hercegovina | -11,6% |
| Észtország | -12,4% |
| Norvégia | -12,7% |
| Ciprus | -14,8% |
| Luxemburg | -18,6% |
| Régió | A látogatószám változása (%) |
|---|---|
| Budapest és Pest megye | -6% |
| Dél-Alföld | 0 |
| Dél-Dunántúl | -1% |
| Észak-Alföld | -5% |
| Észak-Magyarország | -7% |
| Közép-Dunántúl | 2% |
| Nyugat-Dunántúl | -3% |
Noha 2024-ben 13 új egytermes vetítőhely kezdte meg működését Magyarországon, az aktív intézmények száma összességében hét százalékkal csökkent; az év végén 226 bejelentett és működő mozit tartottak nyilván 493 teremmel. A vidéki mozik továbbra is átlagosan kettő, a fővárosiak pedig öt teremmel várták a látogatókat; országszerte 14 multiplex működött összesen 160 teremmel. A mozitermek 37 százaléka működött a fővárosban, és ‒ az előző évekhez hasonlóan ‒ az összes mozilátogatás több mint fele (5,2 millió) Budapesten történt 2024-ben.
A főváros dominanciája mellett 2024-ben a Dél-Alföld és a Közép-Dunántúl is felzárkózott (38, illetve 37 mozival), az észak-alföldi régió pedig 21 vetítőhely kiesésével a mezőny éléről a sereghajtók közé került. A fővárosi multiplexek vonzerejének tudható be, hogy Pest vármegyében üzemelt a legkevesebb filmszínház, és továbbra is hátrányos helyzetben vannak az észak-magyarországi filmkedvelők, ha moziba szeretnének menni.
14. ábra: Mozik és mozitermek megoszlása régiók szerint (2023–2024)
| Régió | Mozik aránya 2023-ban | Mozik aránya 2024-ben | Mozitermek aránya 2023-ban | Mozitermek aránya 2024-ben |
|---|---|---|---|---|
| Budapest | 16% | 17% | 36% | 37% |
| Pest megye | 6% | 6% | 3% | 3% |
| Nyugat-Dunántúl | 10% | 13% | 10% | 11% |
| Közép-Dunántúl | 15% | 16% | 11% | 11% |
| Dél-Dunántúl | 9% | 11% | 7% | 8% |
| Észak-Magyarország | 10% | 8% | 8% | 7% |
| Észak-Alföld | 19% | 12% | 13% | 10% |
| Dél-Alföld | 16% | 17% | 11% | 12% |
A nézőszám az országos négyszázalékos átlagot meghaladó mértékben csökkent az észak-magyarországi (‒7 százalék) és az észak-alföldi (‒5 százalék) régióban, a Közép-Dunántúlon viszont az országos trenddel dacolva két százalékkal nőtt a mozilátogatások száma.
[A nyitókép forrása: NMHH-fotó]