Médiapiaci Jelentés 2025 76. oldal

Digitális gyermekvédelem

A közösségi média hatása a gyermekek fogyasztási szokásaira és önértékelésére

A gyermekek a közösségi oldalakon a különféle médiatartalmak mellett nagyon sok reklámmal is találkoznak, amelyek hatással bírnak életük számos területére, így fogyasztási szokásaikra, valamint személyiségfejlődésükre is. Az NMHH gyermekek közösségimédia-használati szokásait felmérő kutatása*207* szerint a 13‒16 éves gyermekek 83 százaléka gyakran, illetve „szinte mindig” ugyanolyan tartalmú hirdetésekkel találkozik a közösségi médiában, ami arra enged következtetni, hogy online jelenlétük során jelentős mértékben kitettek a vásárlásra ösztönző személyre szabott hirdetéseknek.

Ez vásárlási szokásaikban is megmutatkozik: a 13‒16 éves gyermekek 47 százaléka vásárolt már terméket a közösségi médiában látott hirdetés hatására. Ezt a hatást tovább erősíti az influenszermarketing, hiszen a gyermekek körében kiemelt szerepe van az általuk kedvelt és követett influenszerek véleményformáló erejének. A megkérdezett gyermekek 23 százaléka vásárolt már meg csak azért egy terméket, mert a kedvenc influenszere által közzétett bejegyzésben találkozott vele.

154. ábra: A közösségi média szerepe a gyermekek vásárlásra ösztönzésében 2024-ben

A közösségi média szerepe a gyermekek vásárlásra ösztönzésében 2024-ben
Forrás: NMHH
Vásárlásra ösztönző hatás Arány
Személyre szabott tartalmakkal való találkozás 83%
Közösségi médiában látott tartalmak hatására történő vásárlás 47%
Influenszer hatására történő vásárlás 23%

A közösségi médián keresztül mutatott idealizált képnek kiemelkedő szerepe van a gyermekek önértékelésének alakításában, valamint az életükkel való elégedettség megítélésében, hiszen ebben az életkorban az énképük és személyiségük még alakulóban van.

A közösségi oldalakra feltöltött képeket és videókat látva a fiatalok 31 százaléka érezte már úgy, hogy az élete unalmasabb, mint másoké, továbbá 18 százalékuk gondolta már magát kevésbé boldognak a különböző közösségimédia-tartalmakban szereplő személyeknél. A gyermekek 35 százaléka gondolta magát kevésbé szépnek az online látottak hatására, míg 27 százalékuk irigyelte már azokat, akik egy látszólag tökéletes életről posztoltak a közösségi felületeken.

A közösségi média idealizáló, önértékelésre gyakorolt hatása jóval nagyobb mértékben érvényesül a lányok esetében, mint a fiúknál: a fiúknak csak a 24 százaléka, a lányoknak viszont a 38 százaléka érezte már unalmasabbnak az életét másokénál. A legszélesebbre a saját szépségük megítélésében nyílik az olló a nemek között: a lányok 50 százaléka gondolta már magát kevésbé szépnek a közösségi média hatására, a fiúknál ez az arány mindössze 18 százalék.

155. ábra: A közösségi médiában mutatott idealizált kép hatásának nemek közötti eltérései 2024-ben

A közösségi médiában mutatott idealizált kép hatásának nemek közötti eltérései 2024-ben
Forrás: NMHH
Idealizált kép hatása Fiúk Lányok Teljes minta
Irigyelte már mások életét 20% 33% 27%
Kevésbé szépnek érzi magát 18% 50% 35%
Kevésbé boldognak érzi magát 16% 19% 18%
Unalmasabb az élete, mint másoké 24% 38% 31%

[A nyitókép forrása: Shutterstock.com/2545508947 (új ablakban nyílik)]

Lábjegyzetek

  1. Adatfelvétel: 2024. március–május, n=1030. Az adatgyűjtésre az NMHH Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központjaiban személyes lekérdezéssel került sor, a 13‒16 éves gyermekek életkori és nemi eloszlására reprezentatív mintán, kvótás mintavétellel. NMHH.hu: A 13-16 éves korosztály közösségimédia-használati szokásait felmérő kutatás eredményei