A magyar hírfogyasztók elenyésző hányadára jellemző, hogy kizárólag egyetlen buborékból tájékozódnak; a főbb médiafogyasztói csoportok kialakulását elsősorban a médiatermékek típusa határozza meg, nem pedig a médiatermékek fő témája, politikai álláspontja, deklarált célcsoportja, esetleg tényleges közönségének demográfiai összetétele – olvasható ki az NMHH 2024 végén készült felméréséből.*185*

A 16 évesnél idősebb internetező magyar lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint reprezentatív, ezer fő személyes megkérdezésével készült kutatás célja a magyar lakosság hírfogyasztási szokásainak megismerése, illetve a hírfogyasztási klaszterek és véleménybuborékok azonosítása volt, hálózatelemzési eszközök segítségével.

A vizsgálat a hírmédiatermékek közötti kapcsolatokat és a felhasználók médiafogyasztási mintázatait tárta fel egyéni szintű adatok alapján. A megkérdezettek többségéhez a közösségi oldalak (71 százalék), illetve a televízió (69 százalék) közvetítésével jutnak el a hírek.

Az online hírportálokat a 16 év feletti internetezők közel fele (55 százalék) használja rendszeresen tájékozódásra. Kisebb, de nem elhanyagolható szerepet töltenek be a videómegosztó oldalak (38 százalék), a rádiók (35 százalék), a podcastok (18 százalék), blogok és fórumok (15 százalék), illetve influenszerek által gyártott tartalmak (14 százalék) is. A nyomtatott sajtó súlya jelentősen visszaesett: mindössze a válaszadók 11 százaléka jelölte meg rendszeres hírforrásként.

A 16 éves és idősebb internetezők hírfogyasztási szokásai alapján klaszteranalízis*186* segítségével hat jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki:

1. Online hírfogyasztók (12 százalék): a csoport közös jellemzője a digitális hírfogyasztás, amit az online hírportálok dominálnak (pl. 24.hu, hvg.hu, telex.hu), de a Facebook, az RTL, az ATV és a YouTube jelenléte is fontos.
2. Televíziós hírfogyasztók (23 százalék): elsősorban a nagy kereskedelmi csatornák (RTL, TV2) hírfogyasztói, de az ATV, az M1, a Duna, néhány online hírportál és a Facebook szerepe is markáns.
3. Médiamixerek (36 százalék): a legnagyobb csoport, változatos médiahasználattal. A Facebook a legdominánsabb szereplő, de jelen van a két nagy kereskedelmi tévé, a Messenger, az M1, az ATV, a Hír TV, a YouTube és a TikTok is. Az online hírportálok szerepe viszont kevésbé fontos.
4. Közösségi hírfogyasztók (21 százalék): a hírfogyasztás központja a Facebook és a TikTok. Jelentős részt képvisel a YouTube, a Messenger, fontosak továbbá a podcastok, az influenszerek és a blogok is, ugyanakkor a hagyományos tévék háttérbe szorulnak.
5. Retro rádiós hírfogyasztók (4 százalék): a Retro Rádió és a Facebook dominál, kiegészülve az RTL-lel, a TV2-vel, az online portálokkal (index.hu, origo.hu), az M1-gyel és a Kossuth Rádióval.
6. Rádió1-es hírfogyasztók (3 százalék): a legkisebb csoport, fő médiuma a Rádió1, valamint a Facebook és a YouTube. A közszolgálati csatornák itt nem játszanak szerepet.

A kutatás a hírfogyasztási szokások behatóbb megismerése érdekében hálózati szemléletű elemzést is alkalmazott. A médiatermékek közötti kapcsolatokat vizsgálva a csúcsok (médiatermékek) és az élek (kapcsolatok) alapján feltárta a kulcsszereplőket és a rejtett összefüggéseket. A vizsgálat 246 médiatermékre terjedt ki, voltak köztük hírportálok, influenszerek, közösségimédia-platformok, podcastok, rádiók, tévécsatornák és újságok.

A hálózat meglehetősen sűrűnek*187* bizonyult (41 százalék), és nem jellemezték médiabuborékok, azaz nem alakultak ki erős csoportosulások.

A hálózat négy faktorra osztható, ezeket az ábrán külön színekkel jelöltük. A médiatermékeket jelző karikák mérete annál nagyobb, minél több ember használja őket, ennek megfelelően a hálózat központi szereplői a mainstream-médiatermékek (pl. RTL, TV2, Facebook). Ezek egyrészt nagy hatással vannak az információáramlásra, másrészt összekötő szerepet töltenek be a különböző médiaközösségek között.

125. ábra: Az újságolvasás és az internetes hírfogyasztás intenzitásának összefüggése 2025. januárban

A magyar hírfogyasztók elenyésző hányadára jellemző, hogy egy-egy buborékból tájékozódnak, még akkor is, ha médiatípusok szintjén vizsgáljuk őket. Az egyes médiatípusok gráfjai szerint a csoportosulások olvasótáborai között kismértékben figyelhetők meg szociodemográfiai különbségek, az attitűdbeli eltérések viszont annál jellemzőbbek az eltérő médiacsoportokat követő hírfogyasztókra.

A hagyományos sajtópiacon például három olvasócsoport különböztethető meg, amelyek között az attitűdvizsgálat egyes témakörökben nagy eltéréseket mutatott: a legmegosztóbb terület a magyar igazságszolgáltatásba és politikusokba vetett bizalom, a saját élettel és egészséggel való elégedettség, a magyar gazdaság helyzete és a kormány munkája. Nem körvonalazódott megosztottság a csoportok között a környezetvédelem, a háborútól és a globális felmelegedéstől való félelem vagy a mesterséges intelligencia térnyerése miatti aggodalom terén. A legnagyobb ideológiai eltérések a hírportálok olvasóinál figyelhetők meg, ugyanakkor egyik médiatípus esetében sem jellemző, hogy teljesen egyoldalúan tájékozódnának a felhasználók.

A kutatás résztvevői átlagosan 13 különböző médiaterméket használnak tájékozódási céllal (a mediánérték 9). A sok forrás között a legtöbb válaszadó esetében akadt egymástól eltérő oldalhoz köthető médium, így például az RTL-t nézők 61 százaléka nézi a TV2-t is, a TV2-t nézők 72 százaléka pedig az RTL-t is. A telex.hu követőtáborának 20, a 444.hu olvasóinak pedig 28 százaléka fel szokta keresni az origo.hu-t is. A Rákay Philip influenszer csatornáját követők 46 százaléka Puzsér Róbertet is követi, Jeszenszky Zsolt követőinek 23 százaléka hallgatja Pottyondy Edinát is.