Médiapiaci Jelentés 2025 65. oldal

Médiatudatosság

Médiatudatosság és információ-ellenőrzés

A 18‒79 éves magyar lakosság harmada saját bevallása szerint jól ismeri a megtévesztő információk kiszűrésére és a tények ellenőrzésére szolgáló megoldásokat, nyolcaduk rendszeresen használ tényellenőrző oldalakat, tudatosan keres megbízható forrásokat. A lakosság felének kevés, vagy csak alapvető ismerete van a témában, hallott már ilyen megoldásokról, esetleg látott is már ilyet, de nem biztos az alkalmazásukban. Míg a lakosság ötödének (20 százalék) nincsenek ez irányú ismeretei. Az adatok azt mutatják, hogy minél magabiztosabb valaki a saját ismereteit illetően, annál inkább bízik általában a médiában. A különböző demográfiai csoportok közül a férfiak, a 45 év alattiak és a diplomával rendelkezők tájékozottabbak ebben, legalábbis a saját megítélésük szerint.

133. ábra: Tényellenőrző megoldások ismertsége 2024-ben

Tényellenőrző megoldások ismertsége 2024-ben
Kérdés: „Milyen ismeretekkel rendelkezik a megtévesztő információk kiszűrésére és a tények ellenőrzésére szolgáló megoldásokról?”
Forrás: NMHH „Médiatudatosság és a médiába vetett bizalom” kutatás
Bázis: N=1103, a teljes minta
Állítás Megoszlás
Nagyon jól ismerem: rendszeresen használok tényellenőrző oldalakat, és tudatosan keresek megbízható forrásokat. 12%
Jó ismereteim vannak: tudok néhány népszerű tényellenőrző weboldalt, de nem mindig használom őket. 20%
Alapvető ismereteim vannak: hallottam a tényellenőrző oldalakról, de nem alkalmazom őket gyakran. 31%
Kevés ismeretem van: csak ritkán találkozom ilyen megoldásokkal, és nem vagyok biztos a használatukban. 17%
Nem rendelkezem ismeretekkel: nem ismerem a téves információk kiszűrésére szolgáló megoldásokat és tényellenőrző oldalakat. 20%

A kutatásba bevontak hatvan százaléka szokott valamennyire figyelni arra, hogy milyen forrásokból tájékozódik a médiában, például tudatosan keres vagy elkerül bizonyos médiacsatornákat, ezen belül 29 százalék saját bevallása szerint nagyon odafigyel erre. A válaszadók 15 százaléka viszont egyáltalán nem, vagy inkább nem figyel oda a tájékozódás forrására.

Saját megítélésük szerint a férfiak, a 60‒79 évesek, a fővárosban és vármegyei jogú városban élők, a diplomások és a magasabb jövedelemmel rendelkezők figyelnek leginkább oda a médiatartalmak forrására. Ez sok esetben valószínűleg inkább a megszokott forrásokhoz való ragaszkodást jelenti.

Az online médiatartalmat fogyasztók 54 százaléka saját bevallása szerint gyakran, további harmada néha azt is ellenőrzi, hogy milyen linken érhető el egy online cikk, mielőtt rákattint. Ebben a kérdésben a 45 év alattiak, a kelet-magyarországi lakosok, a diplomával és a magasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők a tudatosabbak. Aki általában odafigyel az általa fogyasztott médiatartalmak forrására, az nagyobb valószínűséggel ellenőrzi a linket is, amelyre rákattint.

A válaszadók fele mindig (13 százalék) vagy gyakran (38 százalék) keres további információkat egy adott hírről, hogy megbizonyosodjon annak pontosságáról. A lakosság 41 százaléka ezt csak ritkán, hét százaléka pedig soha nem teszi meg. Minél gyakrabban néz utána valaki egy-egy hírnek, annál inkább bízik a médiában, tehát a bizalom együtt jár a tudatos médiafogyasztással. A demográfiai változók közül az iskolai végzettség növekedésével emelkedik a több forrásból való tájékozódás aránya.

134. ábra: Hírek pontosságának ellenőrzése más forrásból 2024-ben

Hírek pontosságának ellenőrzése más forrásból 2024-ben
Kérdés: „Milyen gyakran keres további információkat egy adott hírről, hogy megbizonyosodjon annak pontosságáról?”
Forrás: NMHH „Médiatudatosság és a médiába vetett bizalom” kutatás
Bázis: N=1103, a teljes minta
Milyen gyakran keres további információkat egy adott hírről, hogy megbizonyosodjon annak pontosságáról? Arány
Mindig 13%
Gyakran 38%
Néha 29%
Ritkán 13%
Soha 7%

A közösségi médiát használók több mint felének (53 százalék) fontos, hogy ellenőrizze egy információ valódiságát, mielőtt megosztja azt, bő negyedük (27 százalék) viszont nem szokott megosztani semmit, legfeljebb saját tartalmat. A felhasználók ötöde még akkor sem foglalkozik az információk ellenőrzésével, ha megosztja azokat. Bár a közösségi médiában kevésbé bíznak a magyarok, mint általában a médiában vagy az online híroldalakban, nem feltétlenül ellenőrzik a hírek valódiságát gyakrabban, vagy tartják ezt fontosabbnak.

Majdnem mindenki (94 százalék) szokta legalább néha azt érezni, hogy az általa látott, olvasott vagy hallott hírek ellentmondásosak, a válaszadók fele ezt kifejezetten gyakran érzékeli. A férfiak, a legidősebb és a legfiatalabb korosztályok (18‒29 évesek, 60‒79 évesek), a magasabb iskolai végzetséggel rendelkezők és a városi lakosok gyakrabban érzik ezt, mint mások.

A válaszadók negyede nehéznek tartja egy hír hitelességének a megállapítását, és mindössze minden tízedik tartja ezt kifejezetten könnyűnek. Minél fiatalabb és minél alacsonyabb iskolai végzettségű valaki, annál könnyebbnek érzi annak megállapítását, hogy egy hír információtartalma valódi-e.

Arra a kérdésre, hogy mi alapján ítélik meg egy hír hitelességét, a legtöbben a több forrásban való megjelenést említették, de a hiteles forrásmegjelölés, a szerző/kiadó hitelessége is fontos tényezőnek számít. A válaszok eloszlása alátámasztja azt a megfigyelést, hogy egy információ hitelességébe vetett bizalmat leginkább az a viszonylag objektív tényező befolyásolja, hogy többen is ugyanazt állítják.

135. ábra: A hírek hitelességének mérlegelése 2024-ben

A hírek hitelességének mérlegelése 2024-ben
Kérdés: „Milyen ismérvek alapján ítél meg egy hírt hitelesnek?”
Forrás: NMHH „Médiatudatosság és a médiába vetett bizalom” kutatás
Bázis: N=1103, a teljes minta
Állítás Megoszlás
Több forrásból is ugyanazt hallottam/olvastam 55%
Hiteles forrásokra hivatkozik 37%
A szerző/kiadó hitelessége 36%
Több forrást jelöl meg 30%
Egyszerűen, ha hihetőnek tűnik 14%
A szerzővel való egyetértésem alapján 12%
Nem foglalkozom a hitelességgel 9%

A szélsőségesen és zártan gondolkodók csoportjának*199* tagjai az átlagnál kevésbé figyelnek arra, hogy milyen forrásból tájékozódnak, és hogy milyen linkre kattintanak. Ezzel összhangban az 51 százalékuk soha nem keres további információt egy hírről, ami sokszorosa az alapsokaságban mért aránynak. A csoport tagjainak 46 százaléka nem szokott egymásnak ellentmondó hírekkel találkozni, ami szintén sokszorosa a teljes mintaértéknek, kétharmaduk pedig semmilyen módon nem szokta ellenőrizni a hírek hitelességét – mindez fokozottan kiszolgáltatottá teheti őket az álhíreknek és a dezinformációnak.

[A nyitókép forrása: Shutterstock.com/2405017025 (új ablakban nyílik)]

Lábjegyzetek

  1. A szélsőségesen és zártan gondolkodók közé azokat a válaszadókat soroljuk (8%), akik a saját megítélésük szerint másképp gondolkodnak, mint a többség, de nem nyitottak arra, hogy a sajátjuktól eltérő nézőpontokat is megismerjenek.