1979 – a hidegháború csúcspontja. Az év nagy horderejű eseménye volt a Szovjetunió afganisztáni bevonulása, az iráni forradalom győzelme, a hatalmas olajárdrágulás és a hazánkban hirtelen megugró infláció. Az UNESCO ebben az évben készített átfogó felmérést arról, hogy milyen gyakorisággal jelentek meg a világ egyes geopolitikai régiói a magyar média tudósításaiban. Az elemzés fő kérdése az volt, hogy mely régiók a leginkább felül- vagy alulreprezentáltak a híradásokban. A világszervezet két héten át vizsgálta a magyar médiában megjelent tudósításokat, kielemezve több mint tízezer hírt.

Ezt a 45 évvel ezelőtti felmérést ismételte meg azonos módszertannal, de az online hírportálokkal is kiegészítve az NMHH 2024 januárjában. A tanulmány*76* célja annak bemutatása volt, hogy miként változtak a média preferenciái, hangsúlyai (és nyilván lehetőségei) az aktuális geopolitikai események bemutatásában az 1979 óta eltelt 45 évben.

Az 1979-es 31 százalékról 2024-re 35 százalékra nőtt a külfölddel foglalkozó hírek részaránya a magyar híradásokban. Ezzel párhuzamosan a Magyar Távirati Iroda (MTI) jelentősége visszaszorult: az állami hírügynökség 1979-ben még a külföldi hírek 16 százalékának volt a forrása, ez az arány 2024-re megfeleződött (a hírügynökségek szerepének visszaszorulása általános világtendencia az alternatív hírforrások megjelenése következtében).

Negyvenöt éve Magyarország még a szovjet blokkhoz tartozott, így a tudósítások csaknem fele is ehhez a régióhoz kötődött. 2024-ben az országot a politikai, gazdasági és katonai szövetségesi kapcsolatok egyaránt a Nyugathoz kötik, és a híradások fókusza is ennek megfelelően változott. A volt szovjet blokkról szóló hírek csaknem kizárólag az orosz‒ukrán háborúra és a konfliktus különböző vetületeire koncentráltak.

A külföldi hírek leggyakoribb témái ugyanakkor nem sokat változtak: ahogy negyvenöt éve, úgy 2024-ben is a belpolitika és a fegyveres konfliktusok szerepeltek a legtöbb híradásban, ugyanakkor négyszeresére (12 százalékra) nőtt a katasztrófákról, természeti csapásokról és környezetszennyezésekről szóló hírek aránya. Mindeközben a szociális viszonyokról szóló híradások szinte teljesen eltűntek, és az államok közötti diplomáciai kapcsolatok témája is háttérbe szorult.

A Föld népessége 1979 óta csaknem megduplázódott, elsősorban a fejlődő országok lélekszámának bővülése miatt. Az NMHH 2024-es elemzése szerint a gyarapodó népességű harmadik világról ennek ellenére egyre kevesebbet, míg a fogyatkozó lakosságú nyugati régiókról egyre többet tudósítanak a hazai híradások: 1979-ben a hírek 71 százaléka szólt fejlettebb régiókról, 2024-re ez 81 százalékra nőtt. A leglátványosabban az észak-amerikai vonatkozású hírek aránya ugrott meg: míg 1979-ben csupán a magyar geopolitikai tudósítások 6 százaléka kapcsolódott a régióhoz, 2024-ben már 20 százalékuk ezzel a területtel foglalkozott.

Az Amerikai Egyesült Államok 2024 januárjában a vizsgált két héten összesen 720 tudósításban szerepelt, a második leggyakrabban előforduló szereplő az Európai Unió volt. A tíz legtöbbet említett szereplő között szerepelt Németország (203), Ukrajna (182), az Egyesült Királyság (177), Lengyelország (151), Izrael és Palesztina (129), valamint Oroszország 103 említéssel. Eközben például a kutatás készítésekor háború dúlta Szudánról semmilyen híradás nem jelent meg. Általánosságban is elmondható, hogy a legtöbb afrikai országról egyáltalán nem, vagy csak elvétve olvashattak, láthattak vagy hallhattak tudósításokat a magyarok.