Médiapiaci Jelentés 2025 79. oldal

Digitális gyermekvédelem

Cyberbullying-érintettség a gyermekek körében

A gyermekek között előforduló, hosszú időn keresztül tartó, verbális és nonverbális bántalmazást jelentő cyberbullying a hagyományos offline bántalmazási formák online megjelenéseként vált jelentős társadalmi problémává. Az előzőekben röviden már bemutatott jelenséggel foglalkozott az NMHH 2024-es kutatása*210* is, amely a 12‒16 év közötti diákok online bántalmazásával kapcsolatos tudását, attitűdjeit és megoldási módjait mérte fel.

A cyberbullying körébe tartozik a támadó üzenetek küldése, közösségi platformokon vagy üzenetküldő alkalmazásokban csoportok létrehozása egy-egy személy kigúnyolására, képek bántó tartalmú manipulációja, illetve rosszindulatú pletykák terjesztése. A válaszadó gyermekek 68 százaléka találkozott már életében a kutatásban felsorolt 11 bántalmazási forma valamelyikével, és 29 százalékukat érte atrocitás egy éven belül. A bántalmazást átélők 25 százaléka hetekig vagy hónapokig szenvedett a bántalmazástól, hat százalék esetében pedig a folyamat ennél is tovább tartott.*211*

163. ábra: Az elmúlt egy évben bántalmazást átélők nem és kor szerinti megoszlása (2024)

Az elmúlt egy évben bántalmazást átélők nem és kor szerinti megoszlása (2024)
Forrás: NMHH
Életkor vagy nem szerint bontás Arány
16 éves 33%
15 éves 28%
14 éves 25%
13 éves 28%
12 éves 30%
lány 32%
fiú 26%

A sérelmeket elszenvedett gyermekek 71 százalékát érzelmileg súlyosan megviselte az online bántalmazás, 37 százalékuk az önbizalma csökkenéséről számolt be, 30 százalék pedig saját magát hibáztatta a történtek miatt. A cyberbullying valamilyen formájának áldozatul esett gyermekek mindössze 35 százaléka kért valamilyen segítséget az őt ért bántalmazás miatt. Ha egy barátjuk, osztálytársuk volt az érintett, akkor valamivel többen (51 százalék) kértek segítséget.

164. ábra: A segítségkérés módja online bántalmazás esetében 2024-ben

A segítségkérés módja online bántalmazás esetében 2024-ben
A táblázat azok megoszlását mutatja, akik a saját esetükben kértek valakitől segítséget.
Forrás: NMHH
A segítségkérés módja Arány
Szóltam szüleimnek 79%
A barátaimhoz fordultam segítségért 63%
Szóltam az osztályfőnöknek 23%
Szóltam egy tanáromnak 12%
Online fórumokon, netes csoportokban jeleztem a problémát 7%
Más felnőtt segítségét kértem 7%
Egyéb válasz („megoldom magam”) 4%
Egy (lelki)segélyszolgálathoz fordultam 3%

A támogató intézmények közül a gyermekek a legnagyobb arányban (89 százalék) a rendőrséget ismerik, a további segítségnyújtó szolgálatok ismertsége nem éri el az 50 százalékot.

A válaszadók szerint az esetek csaknem 90 százalékában részben vagy teljesen sikerült megoldani a cyberbullying-helyzetet, ugyanakkor teljesen megnyugtató módon saját esetükben csak 66 százalékos, mások ügyében 56 százalékos arányban sikerült rendezni a helyzetet.

165. ábra: Cyberbullying-helyzetek megoldásának aránya 2024-ben

Cyberbullying-helyzetek megoldásának aránya 2024-ben
Forrás: NMHH
Próbálták-e megoldani a helyzetet? Más ügyében, amelyről a gyermek környezetében hallott A gyermek saját ügyében
Nem próbálták megoldani a helyzetet 5% 5%
Megpróbálták megoldani a helyzetet, de nem sikerült 7% 6%
Igen, de csak részben sikerült megoldani a helyzetet 32% 23%
Igen, teljesen sikerült megoldani a helyzetet 56% 66%

[A nyitókép forrása: Shutterstock.com/2250393021 (új ablakban nyílik)]

Lábjegyzetek

  1. Adatfelvétel: 2024. október – 2025. március, n=3690. Az adatgyűjtés online lekérdezéssel történt, 12‒16 éves gyermekek körében, nem reprezentatív, korrigált, súlyozott mintán.

  2. A cyberbullying-esetek gyakoriságára vonatkozó adat és az NMHH Digital parenting kutatása során megismert adatok közötti eltérés a két kutatás eltérő módszertanával magyarázható: a gyermekek cyberbullying-érintettségét feltáró kutatás keretében online önbevallásos módon, míg a Digital parenting kutatás esetében a szülő és a kérdezőbiztos jelenlétében történt a válaszadás.