Médiapiaci Jelentés 2025 83. oldal

A határon túli magyarok médiafogyasztása

Internethasználat

Az internethasználat eszközei között az okostelefonok aránya mindegyik régióban 90 átlagpont*215* körül alakul; a válaszadók 24,3‒44,8 átlagpont közötti gyakorisággal használnak asztali számítógépet és 36,0‒64,1 átlagpont között laptopot.

172. ábra: Az internetezésre használt eszközök használati gyakorisága 2024-ben

Az internetezésre használt eszközök használati gyakorisága 2024-ben
100-as skálára transzponált átlagok (1 ‒ soha … 100 ‒ gyakran)
Forrás: Médiatudományi Intézet (MTMI)
Eszköz Erdély Felvidék Vajdaság
Otthoni asztali számítógép 24,3 44,4 30,1
Otthoni okostévé 30 32,1 12,5
Okostelefon 91,9 89,1 86,8
Laptop 42,9 64,1 36
Tablet 15 33,5 8,7
Okosóra 15,1 18,7 5,7

Az erdélyiek kivételével a válaszadók internetezéssel töltötték a legtöbb idejüket: a határon túli magyarok átlagosan napi két és fél órát interneteztek 2024-ben, a legkevesebbet (a napi tévézéssel megegyező 135 percet) Erdélyben. Felvidéken az internetezéssel töltött idő magasan felülmúlja a két hagyományos elektronikus médiafelület használatát, a rádiózó vajdaságiak viszont csaknem annyi időt töltöttek a rádió előtt, mint internetezéssel.

173. ábra: Napi médiahasználati idők 2024-ben az adott médiatípust fogyasztók körében

Napi médiahasználati idők 2024-ben az adott médiatípust fogyasztók körében (percben)
Forrás: Médiatudományi Intézet (MTMI)
Média Erdély Felvidék Vajdaság
Televízió 135 111 108
Rádió 123 107 155
Internet 135 167 162

Szociodemográfiai változók szerint az egyes csoportok tagjai jelentősen eltérő időt töltenek naponta internetezéssel: a 1825 év közöttiek napi három-négy órát, a középkorúak az átlagnak megfelelő mennyiséget, míg az idősek az átlagnál kevesebbet interneteznek.*216* A határon túli magyar régiókban ‒ hasonlóan az anyaországban mért trendekhez ‒ a magasabb iskolai végzettségűek, a jobb anyagi helyzetben élők, illetve a nagyvárosiak számottevően több időt töltenek internetezéssel. Erdélyben a felsőfokú végzettségűek, illetve a magasabb anyagi státusúak naponta egy órával többet használják az internetet az átlagnál.

[A nyitókép forrása: Shutterstock.com/2423040607 (új ablakban nyílik)]

Lábjegyzetek

  1. Ahhoz, hogy a regisztrált információhalmazokat azonos paraméterek (mértékegységek) segítségével tudjuk összehasonlítani, az ordinális skálákon regisztrált (például teljes mértékben, részben, egyáltalán nem ért egyet, vagy gyakran, ritkán, soha nem nézi, hallgatja, követi stb.) fraktált százalékos megoszlásokat 100-as skálára átkódolva (esetünkben 1 ‒ soha, 50 ‒ ritkán, 100 ‒ gyakran) célszerű bemutatni. Ez a derivált mutató lehetővé teszi összetett, sokelemes tényezők egyetlen átlagértékben való bemutatását és összehasonlítását. Ezek az átlagértékek tehát a vizsgált médiahasználati változókhoz való viszonyulás intenzitásfokának legpontosabb, egyben legáttekinthetőbb mutatói, és nem azonosak az egyszerű százalékos megoszlásokkal.

  2. Az NMHH 2024-es internethasználati kutatása szerint Magyarországon a fiatalabb generációk átlagosan napi 4,5‒5 órát töltenek aktív internetezéssel, a középkorúak 4 órát, az idősebb generációk 3,7 órát.