Médiapiaci Jelentés 2025 33. oldal

A klímaváltozással kapcsolatban a közfigyelem egyre inkább az aktuálisan tapasztalható és a közeljövőben várható éghajlati változásokra irányul. Az Európai Unió lakosságának 78 százaléka már a mindennapi életében tapasztalja az éghajlatváltozás hatásait, a legtöbben a déli országokban, de az arány hazánkban is eléri a 84 százalékot az Eurobarometer*71* felmérése szerint.

A kilenc legfontosabb magyarországi televíziós és rádiós hírműsorra, illetve a tíz leglátogatottabb hírportálra kiterjedő tartalomelemzés szerint a klímaváltozás hatásainak elsősorban az online hírszerkesztőségek tulajdonítottak kiemelt jelentőséget, a televíziós és rádiós hírműsorok ritkábban foglalkoztak a témával. A legfontosabb híradók*73* hazai vonatkozású beszámolóinak mindössze két százaléka szólt a klímaváltozással összefüggő témákról 2023-ban. Ezt a hírmennyiséget a tíz legolvasottabb*74* magyar nyelvű hírportál 2024-ben negyedév alatt elérte (a vizsgált hírportálok olvasószáma nagyjából megegyezik a televíziós/rádiós híradók közönségével*75*).

Az éghajlatváltozás online médiaképének legfontosabb ismérve a „klímaaggodalmat” keltő hírek magas aránya (65 százalék). Az ilyen jellegű hírek gyakran könnyen értelmezhető történetek formájában jelentek meg. A klímaváltozással kapcsolatos aggodalmat (esetenként egyenesen félelmet) kiváltó hírekkel az olvasók konkrét események, helyi vagy globális rombolást végző éghajlati hatások felidézésével (61 százalék), illetve közvetetten, a klímaváltozást egészségügyi kockázatként való bemutatásával (17 százalék) egyaránt találkozhattak.

Leggyakrabban a hazai olvasók által is közvetlenül megtapasztalt éghajlati hatások következményeiről, így a melegebb időjárásról vagy a hőhullámok gyakoribbá válásáról (32 százalék) szóltak a hírek. A beszámolók 25 százalékában a felmelegedés trendként, a jövőnket meghatározó elkerülhetetlen tényezőként jelent meg. A jéggel borított földfelszín visszahúzódásáról, a tengerszint emelkedéséről, az óceánok felmelegedéséről szólt az írások közel 17 százaléka. Az extrém időjárási jelenségeket (pl. viharkárok, villámárvizek, illetve vízhiány, elsivatagosodás) egyaránt a híradások hat százaléka idézte fel.

Az online tudósítások hatoda egészségügyi kockázatként hivatkozott az éghajlatváltozásra, leggyakrabban járványszerű megbetegedések vízióját villantva fel, amelyeket Magyarországon eddig ismeretlen szúnyogfajokhoz (ritkábban kullancsokhoz) kötöttek. Az egészségügyi kockázatok másik gyakran megemlített típusa az éhínség vagy a vízhiány által okozott humanitárius válsághelyzet, illetve légszennyeződés miatti rövidebb várható élettartam volt.

A kockázatok és veszélyek bemutatásához képest a klímahelyzet megoldásának kereséséről lényegesen kevesebb tudósítás szólt, és ezek is jellemzően pénzügyi vagy adminisztratív kontextusban foglalkoztak a témával. Az online sajtó érdeklődésének hangsúlyait jelzi, hogy egyes termékek (pl. kakaó, kávé, banán) éghajlatváltozásnak tulajdonított várható áremelkedéséről gyakrabban esett szó a híradásokban, mint a klímakatasztrófa hatásait ellensúlyozni hivatott, bevezetésre váró innovatív technológiai megoldásokról. Meglepően ritkán fordultak elő a klímapolitikával kapcsolatos tiltakozásokról vagy a műemlékek, művészeti tárgyak ezzel összefüggő megrongálásáról szóló híradások (3 százalék), az éghajlatváltozás monitoringjára vonatkozó bírálatokat pedig mindössze két írás képviselte.