Médiapiaci Jelentés 2025 64. oldal
Médiatudatosság
Dezinformáció és médiahitelesség
A médiatudatosság szerepének növekedése szorosan összefügg a dezinformáció és álhírek terjedésével, amihez nagyban hozzájárultak az olyan technológiai fejlesztések is, mint a generatív mesterséges intelligencia. Az MI segítségével lehetségessé vált olyan manipulált (deepfake) tartalmak létrehozása, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a valódiakra. Ez súlyos veszélyeket hordoz magában a médiahitelesség szempontjából, hiszen korábban a vizuális bizonyítékokat széles közbizalom övezte.
A médiafogyasztók elbizonytalanodását támasztja alá az NMHH „Médiatudatosság és a médiába vetett bizalom” című, a 18 és 79 év közötti felnőtt magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatása*196* is, amely felmérte a válaszadók különböző médiumokba vetett bizalmának szintjét is. A vizsgált médiatípusok közül a legnagyobb arányban a televíziónak, a legkevésbé a közösségi médiának szavaztak bizalmat a válaszadók. A legnagyobb bizalmatlanság a nyomtatott sajtót övezi, de az adott médiatípusban egyáltalán nem bízók aránya valamennyi platform esetében felülmúlta a teljes mértékben megbízókét*197*.
130. ábra: A különböző médiatípusokba vetett bizalom szintje 2024-ben
| Médiumok | Egyáltalán nem | Kismértékben | Közepesen | Nagyon | Teljes mértékben |
|---|---|---|---|---|---|
| Televízió | 17% | 18% | 42% | 10% | 13% |
| Rádió | 20% | 21% | 37% | 13% | 9% |
| Online sajtó | 16% | 24% | 43% | 11% | 6% |
| Közösségi média | 20% | 28% | 39% | 7% | 6% |
| Nyomtatott sajtó | 26% | 25% | 34% | 9% | 7% |
A tudatosabbnak tartott hozzáállás magasabb bizalmi szintet eredményez, aki tehát úgy véli magáról, hogy körültekintően jár el a tájékozódás során, az nagyobb eséllyel bízik meg legalább egy, vagy akár az összes médiumban. A fiatalabb korosztályt magasabb bizalom jellemzi valamennyi platform esetében. A szélsőségesen és zártan gondolkodók*198* átlag feletti arányban bizalmatlanok az összes felsorolt médiummal szemben.
A válaszadók harmada a politikai hírek esetében is a televíziót tartotta a legmegbízhatóbb médiumnak, negyedük szerint e tekintetben nincs különbség a platformok között, míg ötödük az online híroldalakat jelölte leginkább megbízhatónak.
131. ábra: A legmegbízhatóbbnak tartott médiumok 2024-ben
| Médiatípus | Ennyien tartják megbízhatónak |
|---|---|
| Ugyanannyira megbízhatóak | 25% |
| Nyomtatott sajtó | 4% |
| Rádió | 8% |
| Közösségi média | 9% |
| Online híroldalak | 21% |
| Televízió | 32% |
A televízióba vetett bizalom ellenére a válaszadók több mint kétharmada (72 százalék) ugyanakkor politikailag nagyon vagy inkább elfogultnak tartja a tévécsatornákat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ha a saját nézeteiknek megfelelő csatornát találnak, akkor kevésbé érzik zavarónak az elfogultságot. A nyomtatott sajtó (60 százalék), a rádió (59 százalék) és az online sajtó (51 százalék) esetében is többséget alkottak az adott médiatípust politikailag inkább elfogultnak tartók. A közösségi média esetében a legalacsonyabb az így gondolkodók aránya, amit az magyarázhat, hogy a vegyes ismerősi kör, illetve az algoritmusalapú hírfolyam miatt többféle tartalom juthat el a fogyasztókhoz.
132. ábra: Hírforrások politikai elfogultságának megítélése 2024-ben
| Médiatípus | Nagyon megbízhgató | Inkább megbízható | Jellemző is meg nem is | Inkább nem megbízható | Egyáltalán nem megbízható |
|---|---|---|---|---|---|
| Televízió | 47% | 24% | 22% | 4% | 3% |
| Rádió | 33% | 26% | 28% | 9% | 5% |
| Online sajtó | 24% | 27% | 36% | 8% | 4% |
| Közösségi média | 23% | 22% | 39% | 10% | 6% |
| Nyomtatott sajtó | 35% | 25% | 27% | 6% | 6% |
Jelentős igény mutatkozik ugyanakkor az elfogulatlan, vagy legalábbis annak ítélt politikai híradások iránt: ötből négyen inkább vagy nagyon fontosnak tartják, hogy a politikai hírek a lehető legnagyobb mértékben függetlenek legyenek. A médiumok tulajdonosi viszonyai kevesebb embert érdekelnek, mint ahányan a hírek politikai függetlenségéhez ragaszkodnak, de így is tízből négy válaszadó számára releváns a kérdés, főként a férfiak, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében.
A válaszadók többsége szerint a fogyasztott médiatartalmak nem befolyásolják saját politikai véleményét, fontos azonban megjegyezni, hogy ez a fajta befolyás sok esetben tudat alatti is lehet, illetve a kérdőív önbevalló jellege is inkább az alacsonyabb szintű befolyásoltság irányába torzíthatja az eredményeket. Aki fontosnak tartja a politikai hírek függetlenségét, az lényegesen jobban odafigyel arra, hogy milyen forrásokból tájékozódik, mint az, akinek a függetlenség nem igazán fontos tényező. A függetlenséget fontosnak tartók gyakrabban keresnek további információkat egy adott hírről, hogy megbizonyosodjanak annak pontosságáról, továbbá nyitottabbak arra, hogy a sajátjuktól eltérő nézőpontokat is megismerjenek.
[A nyitókép forrása: Shutterstock.com/710579491 (új ablakban nyílik)]