A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg a mindennapi életünket, a munkaerőpiacot és az oktatást, ezzel nemcsak a felnőtt társadalomra, de a gyerekek mindennapi életére is jelentős hatást gyakorolva. A 13‒16 éves korosztályba tartozó fiatalok csaknem 98 százaléka hallott már az MI-ről, több mint háromnegyedük pedig ki is próbált már valamilyen MI-alapú programot – derült ki az NMHH 2024-es kutatásából.*213*

Az összesen 1197 fő megkérdezésén alapuló kutatás célja a 13‒16 éves korosztály mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteinek, érzéseinek és attitűdjeinek felmérése volt annak meghatározása érdekében, hogy miként lehet támogatni ezt a korosztályt az MI-alapú megoldások tudatos és felelősségteljes használatában.

A kutatási eredmények alapján az életkorral együtt nő azoknak az aránya, akik különböző tevékenységekhez használják az MI-alapú megoldásokat: a 13 éveseknek a 69 százaléka, a 16 éveseknek a 85 százaléka használt már ilyen programot. A fiatalok legnagyobb arányban (65 százalék) a közösségi médiából tájékozódnak a mesterséges intelligenciáról, jóval kevésbé jellemző, hogy a családjukat (10 százalék) vagy osztálytársaikat, barátaikat (6 százalék) tekintenék elsődleges információforrásnak ebben a témában.

A vizsgált korcsoport mesterséges intelligenciával kapcsolatos érzéseit leginkább a kíváncsiság, az érdeklődés és a bizonytalanság jellemzi, a negatív érzelmek (például düh, félelem, kétségbeesés) csekély arányban fordultak elő a válaszok között.

A mesterséges intelligenciát a többség (71 százalék) hasznosnak tartja, de a válaszadók negyede nem akart ebben állást foglalni. Jóval kevesebben (29 százalék) tartják az MI-t egyértelműen veszélyesnek, ebben a kérdésben viszont a válaszadók több mint fele nem foglalt állást, ami jelzi a vizsgált korcsoport bizonytalanságát a kérdésben.

A 13‒16 évesek a mesterséges intelligencia legnagyobb előnyét abban látják, hogy az új technológiák megkönnyítik a mindennapi életet (39 százalék), nincs szükségük pihenésre (25 százalék), az embernél gyorsabb és hatékonyabb munkavégzésre képesek (19 százalék), illetve megkönnyítik a kommunikációt (10 százalék).

A legnagyobb hátránynak a munkahelyek elveszítésének (30 százalék), illetve az emberi kapcsolatok megszűnésének (24 százalék) a veszélyét tartják, de a lehetséges biztonsági kockázatokat (19 százalék) és az ellenőrizhetetlenséget (10 százalék) is többen említették.

A megkérdezett fiatalok 89 százaléka találkozott már MI által generált tartalmakkal az interneten, és a kitöltők mintegy fele hitt már valósnak olyan MI által generált képet, amelyről később kiderült, hogy nem az. A kutatás eredményei megerősítik, hogy fontos és releváns feladat párbeszédet kezdeményezni a kamaszokkal a mesterséges intelligenciáról, és ennek keretében kiemelt jelentőségű a kritikai gondolkodás és a megbízható forrásból való tájékozódás jelentőségének hangsúlyozása.