Médiapiaci Jelentés 2025 63. oldal
Médiatudatosság
A digitális média, különösen a közösségi platformok használatának elterjedésével a médiatudatosság kérdése minden korábbinál fontosabbá vált, ezért a Médiapiaci Jelentés 2025 kiadványban külön fejezetet szentelünk ennek a témának. A kutatások szerint a magyar lakosság többsége valamennyi médiatípus megbízhatóságával kapcsolatban erősen kritikus, saját magát ugyanakkor magabiztos internethasználónak tartja.
Ahogy azt az Online platformok fejezetben bemutattuk, a magyar lakosság körében az internetet használók aránya meghaladja az európai uniós átlagot, az aktív közösségimédia-használat terén pedig az uniós élvonalba tartoznak a magyar internetezők, különösen az idősebb korosztályok képviselői, akik viszonylag csekély digitális felkészültséggel rendelkeznek.
Az óriási mennyiségű forrásból a felhasználókra zúduló végtelen információáradat információs túlterheltséghez vezethet, ami nemcsak a feldolgozás hatékonyságát rontja, hanem a mentális egészségre is káros lehet, mivel negatív pszichológiai és viselkedési hatásokat válthat ki, beleértve a fáradtságot, a kognitív feszültséget és a téves információk befogadására való nyitottságot.*195*
A különböző médiaplatformokról érkező információáradat még a rutinos felhasználók számára is megnehezíti a hiteles, megbízható források felismerését, és növeli a félretájékoztatásnak, az álhíreknek, illetve a manipulációnak való kitettséget. A tudatos médiafogyasztás – az információk kritikus értékelésének, a források ellenőrzésének, illetve a média megértésének képessége – ezért nélkülözhetetlenné vált a tájékozódásban, a mindennapi döntéshozatalban és a demokratikus részvételben is.
Ezzel párhuzamosan a tartalom-előállítás is decentralizálódott: ma már bárki lehet tartalomgyártó, influenszer vagy véleményvezér – ezért is különösen fontos, hogy a fogyasztók kritikusan viszonyuljanak a médiatartalmakhoz, felismerjék az esetleges elfogultságokat, és lehetőség szerint több forrásból tájékozódjanak.
Az új kapuőrök megjelenése és a klasszikus szerkesztői tevékenységet részben kiváltó algoritmusok a társadalmi nyilvánosság működésére is komoly hatást gyakorolnak. A médiatudatosság kérdése mára tehát tágabb kontextusba került, a társadalmi részvételt, a nyilvánosság megfelelő működését, és végső soron a demokratikus diskurzus kultúráját meghatározó tényezővé vált.
Ebből kiindulva az NMHH a közelmúltban két nagymintás kutatást is indított a hazai felnőtt lakosság médiatudatosságának, a különböző médiumok hitelességével kapcsolatos bizalom szintjének, illetve az álhírek és a dezinformáció felismerési képességének felmérésére. A digitális tudatosság vizsgálatához természetesen szorosan hozzátartozik a tartalomértés és -értelmezés képessége, illetve egy sor további szociális készség, de ezeket inkább kompetenciaméréssel célszerű vizsgálni, nem pedig önbevallásos közvélemény-kutatás keretében.
[A nyitókép forrása: Shutterstock.com/2453216039 (új ablakban nyílik)]