Médiapiaci Jelentés 2025 66. oldal
Médiatudatosság
Az álhíreknek való kitettség
A válaszadók kilencven százaléka találkozott már olyan információval, ami később hamisnak bizonyult, 42 százalék pedig sok ilyet látott már. Ez nem feltétlenül jelent álhírt vagy szándékos dezinformációs kísérletet, lehetett egyszerű tévedés is, amit az érintett médiacsatorna később helyreigazított. Akik gyakrabban fogyasztanak médiatartalmat, azok nagyobb arányban találkoznak ilyen utóbb tévesnek bizonyult információval. A több forrásból tájékozódó és az információk valóságtartalmát rendszeresen ellenőrző tudatos médiafogyasztók magasabb arányban képesek azonosítani a dezinformációkat.
A fiatalabbak, a férfiak és a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban találkoztak gyakran ilyen hírekkel. A szélsőségesen és zártan gondolkodók lényegesen kisebb arányban (55 százalék) ismertek fel téves információkat a médiában, mint a teljes alapsokaságot jellemző 90 százalékos arány.
136. ábra: Hamisnak bizonyult információkkal való találkozás gyakorisága 2024-ben
| Demográfiai csoport | Igen, sok ilyet láttam már | Igen, néhányat láttam már | Nem, nem tudok róla |
|---|---|---|---|
| Teljes minta | 42% | 48% | 10% |
| Férfi | 47% | 44% | 9% |
| Nő | 37% | 51% | 12% |
| 18-29 éves | 49% | 38% | 13% |
| 30-44 éves | 45% | 42% | 13% |
| 45-59 éves | 37% | 53% | 10% |
| 60-79 éves | 41% | 50% | 9% |
| Általános iskola | 40% | 44% | 16% |
| Szakmunkásképző | 37% | 51% | 12% |
| Középiskola | 43% | 48% | 9% |
| Főiskola/egyetem | 48% | 47% | 5% |
A hamisnak bizonyult hírrel valaha találkozó válaszadók legnagyobb arányban az online híroldalakon, illetve a közösségi médiában találkoztak ilyen információval. A jelenséget ismerők fele a televízióban, negyedük a rádióban, illetve a nyomtatott sajtóban találkozott hamis hírrel.
A közösségimédia-használók 55 százaléka olyat is látott már, hogy saját ismerőse vagy családtagja osztott meg hamis hírt valamelyik közösségimédia-platformon. Mindez jól kimutatható hatással van a médiába vetett bizalomra: minden médiaplatform esetében alacsonyabb azoknak a bizalmi szintje, akik találkoztak már az adott platformon hamisnak bizonyult hírrel.
137. ábra: Hamisnak bizonyult információk forrása 2024-ben
| Médiatípus, amelyben találkozott már hamis információval | Arány |
|---|---|
| Online híroldalak | 67% |
| Közösségi média | 66% |
| Televízió | 51% |
| Rádió | 26% |
| Nyomtatott sajtó | 25% |
A hamis hírrel találkozók csaknem háromnegyede politikai témában észlelt ilyet – ugyanakkor ez az arány vélhetően nem mindig utal szándékos megtévesztésre: sok esetben inkább egyet nem értést jelez. A válaszok arra utalnak, hogy politikai értelemben sokan azt tekintik álhírnek, hazugságnak, amivel nem értenek egyet. A hamis hírt érzékelők majdnem fele egészségügyi témában (is) látott ilyet, több mint harmaduk pedig a gazdasági, a nemzetközi hírek vagy a bulvártartalmak esetében találkozott hamisnak bizonyult információval.
138. ábra: A hamisnak bizonyult információ jellege 2024-ben
| Téma | Megoszlás |
|---|---|
| Politika | 72% |
| Egészségügy | 46% |
| Gazdaság | 41% |
| Nemzetközi hírek | 38% |
| Bulvár | 38% |
| Oktatás | 27% |
| Helyi hírek | 24% |
| Környezetvédelem és klímaváltozás | 22% |
| Bűnügy | 21% |
| Tudomány | 15% |
| Technológia | 9% |
| Sport | 8% |
| Kultúra, művészetek és szórakozás | 7% |
| Divat és életmód | 7% |
A válaszok alapján a valós vagy vélt dezinformációval való találkozáskor a leggyakoribb (58 százalék) reakció, hogy a néző/olvasó/hallgató egyszerűen nem veszi azt figyelembe. Tízből hárman megbeszélik ismerőseikkel, családtagjaikkal, minden tizedik válaszadó pedig nyilvános fórumon, például egy közösségimédia-megosztással próbálja meg felhívni mások figyelmét a torzításra, álhírre. Mindössze négy százalék tett már bejelentést az adott hírt megosztó médiaplatformon.
[A nyitókép forrása: Shutterstock.com/2109000323 (új ablakban nyílik)]