Médiapiaci Jelentés 2025 72. oldal

Médiatudatosság

A digitális írástudás szintje befolyásolja a cyberbullying-érintettséget

Szignifikáns összefüggés áll fenn a cyberbullying elterjedtsége és az alapvető digitális írástudással rendelkező felnőttek aránya között – mutat rá egy 2024-es NMHH-kutatás, amely szerint minél magasabb arányban rendelkezik egy országban a felnőtt (16‒74 éves) lakosság alapvető digitális kompetenciákkal, annál kevésbé valószínű, hogy a 11‒15 éves fiatalok cyberbullying elkövetőjévé vagy áldozatává váljanak az adott országban. A kutatás keretében az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásáról szóló nemzetközi HBSC-kutatás*203*, illetve az alapvető digitális írástudásra vonatkozó Eurostat-adatok*204* közötti korrelációt elemezték.

144. ábra: Cyberbullying-érintettség és a digitális írástudás szintje az Európai Unióban

Cyberbullying-érintettség és a digitális írástudás szintje az Európai Unióban
Forrás: Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgáló nemzetközi kutatás (HBSC), 2022, illetve Eurostat-adat a digitális írástudásról, 2023 N = 152 693
Ország Legalább egyszer bántották online (11-15 évesek, %) Legalább egyszer bántott másokat online (11-15 évesek, %) Alapvető digitális írástudással rendelkező 16-74 évesek (%)
Hollandia 12% 7% 83%
Finnország 15% 10% 82%
Írország 19% 9% 73%
Dánia 16% 11% 70%
Cseh Köztársaság 9% 15% 69%
Svédország 18% 8% 66%
Spanyolország 8% 3% 66%
Ausztria  13% 10% 65%
Málta 14% 11% 63%
Észtország 20% 14% 63%
Luxemburg  14% 10% 60%
Franciaország 11% 5% 60%
Belgium  13% 9% 59%
Horvátország 17% 13% 59%
Magyarország 20% 14% 59%
Portugália 9% 5% 56%
Litvánia 27% 26% 53%
Görögország  9% 7% 52%
Németország 14% 10% 52%
Szlovákia 14% 9% 51%
Ciprus 14% 10% 49%
Szlovénia 19% 16% 47%
Lettország 24% 21% 46%
Olaszország 13% 12% 46%
Lengyelország 22% 18% 44%
Bulgária  22% 19% 36%
Románia 20% 21% 28%

Az eredmények alapján a kutatók szerint elképzelhető, hogy a digitális írástudást, digitális kultúrát fejlesztő programok hatékonyabban segítik a cyberbullying-elkövetés megelőzését, mint az áldozattá válás kivédését. Az ilyen programok nyilvánvalóvá teszik a résztvevők számára, hogy mi számít bántalmazásnak az online térben, melyek a cyberbullying-bűncselekménynek minősülő formái, illetve hogy minden online aktivitás nyomon követhető ‒ és utóbb számonkérhető. A tervezett, szándékos jellegű elkövetői viselkedést ezek az ismeretek sikeresen gátolhatják.

Ezzel szemben az áldozattá válásban még a magas szintű biztonsági ismeretek mellett is dominálhatnak a sérülékenységhez vezető, elsősorban pszichológiai természetű faktorok, mint például a családtól vagy a kortársaktól várt érzelmi támogatás hiánya.

Mindezek alapján a cyberbullying megelőzésében a digitális készségek teljes társadalomra kiterjedő fejlesztésének legalább olyan kritikus szerepe lehet, mint az érintett fiatalokat célzó prevenciós programoknak. A kérdés jelentőségét aláhúzza, hogy az említett HSBC-kutatás szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas az iskoláskorú gyermekek internetes bántalmazásban való érintettsége: a 13 évesek között például a lányok 26 százaléka (HBSC-minta átlaga: 17 százalék) lett cyberbullying áldozata, ami a vizsgált országok között (Litvániával együtt) a harmadik legmagasabb értéket jelenti.

145. ábra: A cyberbullying áldozatává vált 13 évesek aránya 2022-ben

A cyberbullying áldozatává vált 13 évesek aránya 2022-ben
Forrás: Health Behaviour in School-aged Children study (2023), Data browser (findings from the 2021/22 international HBSC survey)
Ország/Régió Fiúk Lányok
Lettország 24% 29%
Lengyelország 25% 28%
Litvánia 32% 26%
Magyarország 20% 26%
Románia 22% 24%
Észtország 18% 24%
Bulgária 21% 22%
Svédország 15% 22%
Szlovénia 20% 21%
Horvátország 18% 20%
Írország 17% 20%
Luxemburg 13% 20%
Csehország 13% 20%
Finnország 17% 18%
Dánia 13% 18%
Ciprus 16% 17%
Málta 14% 17%
Németország 13% 17%
Ausztria 11% 16%
Olaszország 10% 16%
Belgium (flamand) 10% 15%
Franciaország 8% 15%
Szlovákia 17% 14%
Belgium (vallon) 7% 14%
Norvégia 13% 13%
Spanyolország 8% 12%
Görögország 10% 11%
Hollandia 12% 10%
Portugália 10% 10%
HBSC-átlag  15 17

A cyberbullying vizsgálatával már számos hazai kutatás foglalkozott, elsősorban a bántalmazás és különböző makroszintű változók (pl. nemzeti jövedelem, kulturális attitűdök, szabályozási környezet, kulturális normák), illetve a mikrokörnyezet (család, iskola, osztályközösség) közötti összefüggéseket keresve.

Hazai és nemzetközi kutatások eredményeiből kirajzolódik a cyberbullying és más rizikós és problémás online viselkedési formák közötti szoros összefüggés. Ilyen például a kizárólag online ismert személyekkel való kommunikáció, velük személyes tartalmak, információk megosztása, a szexting, illetve az internetfüggőség. Az, hogy a társadalom milyen viselkedéseket tekint elfogadhatónak az online térben, és ezeket hogyan közvetíti a gyerekek felé, erős összefüggést mutat a szülők, pedagógusok digitális nevelési stratégiáival, ahogy azzal is, hogy ők maguk mennyire felkészülten mozognak az online térben.

[A nyitókép forrása: Shutterstock.com/2494341959 (új ablakban nyílik)]

Lábjegyzetek

  1. HBSC-kutatás adatai (angol nyelvű oldal, új ablakban nyílik)

  2. Eurostat-adatok elérhetősége: Az egyének digitális készségeinek szintje (2021-től kezdődően) – angol nyelvű oldal, új ablakban nyílik